Az új közigazgatási-területi rendszer, az egyesült területi közösségek kialakításának befejezése és a regionális fejlesztés új állami stratégiája – ezek azok a tengelyek, amelyek egy teljesen új koordinátarendszert írnak le, amelyben Ukrajna a következő években fejlődik.
Ennek a koordináta-rendszernek a kialakítása 2020-ban fejeződött be – egyfajta hab a tortán helyi választások formájában, amelyekre egy teljesen új törvény alapján került sor, de ez más történet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a reformfolyamat véget ért, és a változások visszafordíthatatlanná és érthetővé váltak a nyilvánosság számára.
Az emberek elvárásai és értékelései
Különösen, a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány által a Re: Open Zakarpattia projekt keretében 2020 augusztus-szeptemberben végzett felmérés szerint Kárpátaljaiak csak 15% -a teljes mértékben egyetért azzal, hogy „a decentralizációs reform több lehetőséget kínál a kárpátaljai közösségeknek etnikai hovatartozásuktól függetlenül. fejlesztés ”, 25% -uk nem ért egyet, 20% -uk szerint nehéz reagálniuk. A régió nemzeti kisebbségei, nevezetesen szlovákok, magyarok, románok és romák közül az eredmények még csalódást keltenek.
A válaszok arra a kérdésre is, hogy a kárpátaljaiak befolyásolják-e a városukban vagy falukban a döntéshozatalt, szintén riasztóak: a válaszadók 53,6% -a elismerte, hogy valójában nincs befolyása. És bár ez jobb mutató, mint egy hasonló, 2018 decemberi felmérés eredményei (akkor a kárpátaljaiak 66,7% -a válaszolt), amikor a kárpátaljai decentralizációs reformot blokkolták, de 2 év alatt még mindig előrelépés történt – kevés, és felhívás a bizalom iránt a méltóság forradalma utáni kulcsfontosságú reform Ukrajnában még mindig kicsi a kárpátaljaiak körében.
Ezeket a kihívásokat, az új koordinátarendszert, a reformot és az új sikertörténetek létrehozását Kárpátalján és Ukrajnában a Re: Open Zakarpattia fórum külön paneljein tárgyalta Ivan Lukerya, Ukrajna közösségeinek és területeinek fejlesztési miniszterhelyettese – területi rendszer Vitalij Bezgin, Olekszij Petrov kárpátaljai regionális állami közigazgatás vezetője és Olekszandr Szlobozhan, az Ukrán Városok Szövetségének ügyvezető igazgatója. E sorok írója szerencsés volt, mert moderátora volt ennek a beszélgetésnek, és itt van a legfontosabb, amit elhangzott.
Decentralizációs reform – 1: 0 a javunkra
Kárpátalján, csakúgy, mint más megyékben, a területi és közigazgatási reform első szakasza befejeződött, helyi választásokat tartottak, és a helyi tanácsok újonnan megválasztott képviselői és önkormányzati tisztviselők megszerezték hatásköreiket.
Ivan Lukerya szerint a területi és közigazgatási reform első szakasza és az egyesült közösségek kialakításának folyamata méltóan telt el. A területi közösségek pénzügyileg, erőforrás-szempontból és intézményileg életképessé váltak, és most a Közösségi és Területfejlesztési Minisztérium fő feladata potenciáljuk és az egész régió fejlesztése.
Ehhez azonban kulcsfontosságú kérdések megválaszolása szükséges: a régió és az egyes közösségek milyen irányban akarnak egyedileg fejlődni. Csak akkor tudjuk megérteni az állam és a kormány szerepét.
Mint Lukerya kifejtette, az állam jelenleg megváltoztatja prioritásait a tervezési rendszerben, eltávolodva a meghatározott régiók vagy közösségek támogatásától, ahelyett, hogy funkcionális típusú területekkel foglalkozna. Ezt a filozófiát rögzíti a 2021-2027 közötti regionális fejlesztés állami stratégiája, amelyet ebben az évben fogadtak el.
Mit jelent ez? Ha hegyvidéki vagy vidéki térségről van szó, akkor a különböző régiókban ugyanazokra az igényekre lesz szükség. Ezért az egész országban ugyanannak a megközelítésnek és ugyanazoknak a lehetőségeknek kell működniük. Ezenkívül a minisztérium növelni kívánja a regionális államigazgatások szerepét a közösség növekedésének koordinálásában azáltal, hogy bevezeti a regionális politika és a területfejlesztés helyettesét. A hatékony tervezési rendszer kiegyensúlyozása érdekében külön kell alaphelyzetbe állítani a regionális fejlesztési ügynökségeket – mondja Ivan Lukerya.
Egyébként az egyik forgatókönyv szerint a Regionális Fejlesztési Ügynökségeket az európai integráció irodáivá formálják át, amelyek Ukrajna különböző régióiban, különösen Khersonban, Dniproban már elkezdtek nyitni.
Az új koordinátarendszer másik jellemzője és következménye – mondja Olekszandr Szlobozhan, az Ukrán Városok Szövetségének igazgatója -, hogy a területi közösségek versenytársakká váltak.
Verseny, ideértve az állami forrásokat is, a helyi alkalmazottakért, más forrásokból származó anyagi és technikai segítségért. Az nyer, aki szisztematikusan közelíti meg a munkát és előre dolgozik. Ez minden közösség fejlődésre ösztönzi – hangsúlyozza Slobozhan. Ezért ülni azt jelenti, hogy stagnál. Világos elképzelés és fejlesztési stratégiák nélkül a közösség érdektelen lesz a befektető számára. Nem lehet megnyerni ezt a versenyt, ha a stratégia megvan, de csak papíron, valós megvalósítás nélkül.
Másrészt, hozzáteszi Slobozhan, hogy a valódi tervdokumentumok további forrásokat jelentenek, például az Állami Regionális Fejlesztési Alapot, az ágazati támogatást stb. Végül is együtt kell működnie a költségvetéssel rendelkező helyi vállalkozásokkal. Nem kell az adóztatással sietni, ehelyett annak progresszív részét stimulálni kell az adóbevételek növelése érdekében.
További lehetőségek már holnap
Vitaliy Bezgin képviselő úgy véli, hogy Kárpátaljára valódi győzelem várhat abban az esetben, ha törvénytervezetet fogadnak el a területek ösztönzéséről és az adótörvény módosításáról az üzletfejlesztés adókedvezményeinek megváltoztatása érdekében.
Úgynevezett szabad gazdasági zónák létrehozásáról beszélünk.
Támogatta és kiegészítette Olekszij Petrov, amely egy olyan régió, amely valóban potenciálisan részt vehet a kiemelt fejlesztés területén. Ilyen tapasztalatok voltak Kárpátalján a kétezer elején, és ez a gazdasági növekedés magas dinamikája volt.
Figyelmébe ajánlunk egy nagyobb cikket, A kárpátaljai befektetési csoda, amelyről kevesen tudnak, ahol többet olvashat erről a tapasztalatról
Remélhetőleg Kárpátalja ebben a modellben képes lesz nyugati régióvá válni (a tervek szerint újabb szabad gazdasági zónát hoznak létre Donbasson). Ezenkívül a regionális államigazgatás szisztematikusan tanulmányozza az egyes közösségek pénzügyi képességeit, figyelemmel kíséri a mutatók változását. A jövő év pedig néhányuk számára kihívást jelent, a nem túl megnyugtató előrejelzések és a gazdasági mutatók bizonyos visszaesése miatt. Ezeket a kihívásokat jelenti a koronavírus-járvány. Remélhetőleg a Kárpátaljai Regionális Tanács további alapot hoz létre az új közösségek támogatására.
Ivan Lukerya szerint fontos, hogy a Minisztertanács új politikájának köszönhetően a regionális önkormányzat helyi önkormányzattal rendelkező vezetője meg tudja jósolni, hogy az elkövetkező években milyen összegeket kaphatnak. Ez nagyon fontos olyan körülmények között, amikor Ukrajnában egyetlen projekt sem valósítható meg kevesebb, mint egy év alatt. A helyi önkormányzatok ugyanakkor képesek versenyezni az erőforrásokért minőségi projektek benyújtásával. Ennek bizonyítéka az ágazati projektek versenye. Körülbelül 800 pályázatot nyújtottak be, amelyek közül 70-et kell kiválasztani. A pályázatok rengeteg mennyisége azonban azt jelenti, hogy a közösségek készek és képesek pályázni. Átlátszó játékszabályokra és prioritásokra van szükség.
Új utak mint potenciál
Az állam a közúti infrastruktúra ellenőrzését tervezi, amely minden régióban elérhető – mondta Ivan Lukerya regionális fejlesztési miniszterhelyettes. Ez azért fontos, hogy megértsük, mi is létezik valójában, mit jelent az állam, a régió és a közösség számára. Ezért lehetőség van prioritások meghatározására, a karbantartás és fejlesztés erőforrásainak azonosítására.
A decentralizációs reform kezdetén fontos feladat volt a közösségek hozzáférhetővé tétele, és ennek a politikának folytatódnia kell.
A városban dolgozom – a faluban élek. Ez egy filozófia, amely számos európai országban működik. Ma a kárpátaljaiak számára is elérhető.
Lehetséges, hogy ebben a történetben külön szerepet kapnak a kerületi tanácsok, amelyek közlekedési kapcsolatokat alakítanak ki a közösségek között, a közlekedés tervezését.
Ehelyett Vitaliy Bezgin hangsúlyozza, hogy a vagyon kerületi szintről közösségi szintre történő átruházása után lesz értelme, ha a járási tanácsok feloszlatják magukat, legalábbis azokban, ahol a kulcsfontosságú folyamatokat nem tervezik. A fő prioritások a régió és a közösség lesznek. Valójában az utak fontosak lesznek az állam, a régió és a meghatározott közösségek szempontjából.
A stratégiák mint növekedési tényező
Ivan Lukerya szerint most a 2021-2027 közötti regionális fejlesztés állami stratégiája 3 kiemelt prioritáson alapszik: a regionális gazdaságon, a minőségi szolgáltatásokon (oktatás, orvoslás, szakképzés stb.) És az ország “varrásán”.
A következő lépés az, hogy a régió meghatározza, mit jelent a növekedés számára.
Végül a helyi közösségek megosztják elképzeléseiket. És ez már a feladatok széles skálája lehet, amelyek köré a közösség fog koncentrálni. Lehetséges, hogy Kárpátalján kísérletet fognak tenni a köz-magán partnerségen alapuló projektek megvalósítására. Az első kísérleteket a keleti régiókban teszik. Valójában ez azt jelenti, hogy a közösség biztosítja a gyártási helyet, az üzleti vállalkozás pedig a technológiát és a berendezéseket. Ennek eredményeként a kreatív gazdaság új központjaihoz, a faipari ipar új leheletéhez juthatunk stb.
Egyébként a köz- és a magánszféra közötti partnerség formátumáról Kárpátalján beszélnek a legtöbbször, amikor az ungvári repülőtérről van szó. De eddig eredménytelenül.
Olekszi Petrov, a kárpátaljai regionális államigazgatás vezetője hozzátette, hogy jelenleg zajlik a kárpátaljai fejlesztési stratégia kidolgozása, amely a közeljövőben befejeződik, és a dokumentumot a VIII. folyamatban részt vevő résztvevők megpróbálják relevánssá tenni az állami prioritások szempontjából.
Általánosságban elmondható, hogy a kárpátaljai regionális államigazgatás és személy szerint Olekszij Petrov, akinek a fórum óta sikerült „kormányzóból” a regionális tanács elnökévé változtatnia szerepét, két erőteljes fejlődési irányt lát: az iparosítást és az idegenforgalmat.
A járvány kimutatta, hogy a távoli ipari piacok komoly veszélyt jelenthetnek az EU termelési láncainak fenntarthatóságára. Kárpátalja “a pálya szélén áll”, mint egy emberi potenciállal és bőséges lehetőségekkel rendelkező tágas piac.
Ebben az irányban prioritás a határaink kapacitásának növelése. Ezen már dolgoznunk kell – mondja Petrov. Az első dolog, amelyet már elkezdtek megvalósítani, az a jó minőségű közúti artériák a régióban, amelyek ellenőrző pontokhoz vezetnek. Ez a munka a jövőben is folytatódik – biztosította Petrov. Ezzel párhuzamosan munka folyik a hozzáférési infrastruktúra bővítésével az EU határain. Ha Kárpátalja is részt vesz a FEZ-ben, az őrült szinergikus hatást vált ki – meggyőződése a regionális állami közigazgatás volt vezetője és a regionális tanács újonnan kinevezett vezetője.
Ezen a linken javasoljuk áttekinteni az Elszigetelt Európa szívében: hogyan lehet legyőzni Kárpátalja infrastrukturális elmaradását című tanulmányunkat https://varosh.com.ua/projects/zakarpattia-infrastructure/
Egy másik terület a turisztikai központok fejlesztése. Prioritások a síközpontok és a termálmedencék. Itt nagy lehetőségek rejlenek bennünk, mert a havunk sokáig tart (bár egyes szakértők szerint ez feltételes előny, és hamarosan Varoshnak részletes története lesz erről), a vizforrások pedig melegebbek, mint Magyarországon.
Természetesen egy bizonyos ponton egy dolog állít meg bennünket: a megfelelő dokumentumok hiánya a helyi önkormányzatokban. Itt fejlesztési stratégiákról, környezeti értékelési stratégiákról, területrendezési dokumentációkról beszélünk.
Természetesen mindez sok pénzbe kerül, ami jelenleg nincs a közösségeknek. És keressük a lehetőséget, hogy megtaláljuk ezeket az alapokat. A közösségeknek azonban ma is dolgozniuk kell a fejlődésükön. Egyetlen vállalkozás sem akar beindulni dokumentumok nélkül. Oleksandr Slobozhan hozzáteszi, hogy a dokumentumokat nemcsak meg kell őrizni, hanem azoknak megfelelően cselekedni is kell. A stratégiának minden tekintetben befogadónak kell lennie, és a helyi önkormányzatoknak tevékenységük során be kell tartaniuk azt. Ezért a társadalmi-gazdasági és kulturális fejlesztési tervek, a célzott programok, a tervezés és a várostervezési dokumentáció – ez a lista azokról a dokumentumokról, amelyekkel a közösségnek rendelkeznie kell és végrehajtania ezeket. Ha valóban befektetőre vár.
Усю панельну дискусію можна переглянути у відео:
Володимир Феськов, експерт з децентралізації, спеціально для Varosh
Головне фото – Сергій Гудак. Фото до матеріалу – Карл Смутко
Ezt az anyagot a Közép-európai Stratégiai Intézet bocsátotta rendelkezésre az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) támogatásával. A termék tartalma kizárólag a Közép-európai Stratégiai Intézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az USAID vagy az Egyesült Államok kormányának véleményét. A termék egyetlen része sem reprodukálható vagy továbbítható semmilyen formában vagy bármilyen módon, elektronikus, elektronikus, fénymásolási vagy egyéb módon, az eredeti forrás megfelelő hivatkozása nélkül.
