– Jó napo kivánok! – néha magyar módra köszönnek a kárpátaljaiak, amikor találkoznak. A “dobru chut”, azaz szlovákul “jó étvágyat”, egy helyi kávézóban kívánhatják önnek. Román, német vagy lengyel szavakat is hallani időnként a két gazda beszélgetése során. De vannak olyan kárpátaljai családok is, amelyekben csak magyarul, szlovákul vagy románul beszélnek. És ez a multikulturális Kárpátalja másik jellemzője.
2017 szeptemberében Ukrajna elfogadott egy új oktatási törvényt, amely azonnal sok vitát váltott ki, különösen e törvény 7. cikkéről. Szintén idén július 16-án lépett hatályba Ukrajnában az államnyelvről szóló törvény.
Hogyan hajtják végre az oktatásról szóló törvényt a kárpátaljai iskolákban a nemzeti kisebbségek oktatási nyelvével? Milyen volt az oktatási reform első éve? Van-e lehetőségük arra, hogy Ukrajnában az állam más polgáraival azonos szinten valósuljanak meg?
Erről a régió több középiskolájában értesültünk, ahol az oktatási folyamat magyar, szlovák és román nyelven zajlik.
* * *
Jan Pohanych urat imádják az ungvári I – III. Osztály 4. sz. Szakközépiskolájának tanulói, a szlovák nyelv alapos tanulmányozásával.
Általános iskolát és szlovák olvasást tanít. Az órákat játék formájában tartják, minden alkalommal a tanárnak van valami, ami megragadja a diákokat.
Jan író, filológia és filozófiai tudományok doktora. 4 évente a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma Ungvárra küldi a tanárokat, hogy tanítsák a szlovák nyelvet. Az iskolában jelenleg öt szlovák tanár dolgozik.
– Ungvárra kerültem, miután megnyertem a Szlovák Köztársaság miniszteri versenyét. Itt pedagógiai és tudományos tevékenységet folytatok, könyveket írok. Nagyon szeretem a diákokat, mert négy saját gyermekem van. Egész életem összefügg a gyerekekkel.
A szlovák tanár a Nagyszombati Egyetemen végzett, kreatív dráma tanfolyamot folytatott, PhD-fokozattal rendelkezik. Az eperjesi egyetemen dolgozott, és egyúttal külföldön tanult szlovák kisebbségeket. Saját maga is Kárpátaljáról származik. Az egyik nagyapja Negrovets faluban, a másik – a Mizhirya kerületben, Roztokában élt.
Ungváron Jan tankönyveket, meséket ír és filmeket készít. Bevonja a gyerekeket a munkába. Igy hát tanítványai a ” A 4-es iskola legendái” könyv illusztrátorai lettek. A kiadvány még az Ukrajna Rekordok Könyvébe is bekerült. A legtöbb gyermek (39 junior diák) dolgozott fölötte, valamint híres kárpátaljai művészek.
– Az embernek mindig embernek kell maradnia. Így kell bánni a gyerekekkel is. Már kiskortól kezdve próbálok ilyen értékeket nevelni bennük. A becslések nem a legfontosabbak. Meg kell tanítani a hallgatót arra, hogy információt találjon, és megértse, hol tudja felhasználni.
Ugyanezeket az oktatási elveket mozdítja elő az ukrajnai új oktatási rendszer. A szabványok előírják a tantárgyak integrálását és a tanulás játékos megközelítését. Jan úr lehetőséget ad a hallgatóknak véleményük kifejtésére, mások meghallgatására, kommunikációra és kritikus gondolkodásra. Ugyanakkor a gyerekekkel kizárólag szlovák nyelven kommunikál.
De a nemzeti nyelvű órákat csak az elsődleges szinten folytatják. Az ungvári 4-es iskola , amely az összukrán szintű miniszteri kísérlet résztvevője, 5. osztályától kezdve kétnyelvű oktatást vezettek be – ukrán és szlovák nyelven. Így az iskola végrehajtja az ütemterv rendelkezéseit az ukrán új “Oktatásról szóló törvény” 7. cikkének végrehajtására, amelynek célja az állami nyelv megfelelő elsajátításának biztosítása minden tanuló részéről, és garantálja az anyanyelvű oktatáshoz való jogot és annak tanulmányozását.
Az ungvári szlovák iskola tanulóinak azonban nincs gondjuk az államnyelv elsajátításával. Szinte minden hallgató a városban él és otthon ukránul beszél. A szülők gyakrabban küldik gyermekeiket ebbe az iskolába, ha a családban valaki szlovák etnikai gyökerekkel rendelkezik, és azt akarja, hogy a gyermek tanuljon hagyományokat és nyelvet. Vagy szándékában áll iskolája után elküldeni a szlovák egyetemekre.
Daria Maksjutova-Greshkulych mindkét gyermekét beíratta a 4-es iskolába. Idén Vesna a 4., Jovan pedig az 1. osztályt fejezték be.. Az iskolások apja szlovák származású, most Nagyszombatban él és dolgozik, a gyerekek a szünidöben látogatják meg . Darya munkája a gyakori külföldi üzleti utakhoz is kapcsolódik. Néhány évvel ezelőtt még szó volt arról, hogy a család állandó lakóhelyre költözik Szlovákiába. A szülők terve megváltozott, de nem zárják ki a szlovák jövő lehetőségét a gyermekek számára, ezért logikus az iskolaválasztás.
– Otthon oroszul beszélünk, néhány nagyszülővel – ukránul, szlovák nagyapámmal szlovákul. Valójában ez a nyelv egyszerű számunkra. Értjük, halljuk a rádióban, szlovák tévécsatornákat nézünk, a határ átlépésekor használjuk. De szerettem volna, ha a gyerekek már kiskoruktól birtokolják. Négy éve az iskola minden tantárgyát szlovákul tanítják, az angol és az ukrán nyelv és irodalom kivételével. És nagyon jó, hogy a gyerekek tudnak még egy idegen nyelvet.
Tavasszal könnyű volt tanulni az általános iskolában. Osztályfőnöke mind a 4 év alatt Svetlana Surova volt, Mihailovecből. Nehezebb volt a matematikai kifejezések és a beszédrészek megnevezése, de a kislány sikeresen letette az érettségi vizsgát. A végzősnek hiányozni fog az első tanár. A következő tanévtől minden tantárgyat különböző tanárok tanitják majd ukránul. A szlovák nyelvet külön tudományágként fogják tanulmányozni. Az iskola után külső értékelés ukrán nyelven zajlik.
– Kedvenc témám a “Vitvorna vihova” volt (“Képzőművészet”, – a szerk.). Szeretem a szlovák nyelvet. Sok hasonló szó van, mint nálunk. És a legviccesebb a”lizsica” szó – egy kanál. Oroszul beszélek otthon, ukránul a barátaimmal, tudok szlovákul, továbbra is angolt tanulok, rajzfilmeket nézek angolul.
Vesna testvére, Jovan 7 éves. Ugyanolyan könnyen vált az egyik nyelvről a másikra. A szlovák nyelvet tartja a legkönnyebb tudományágnak az iskolában. Kedvenc tantárgya a “Szlovén Szentírás”, de a “domácu ulogu” (házi feladatait, a szerk.) – vallja Jovan – még mindig édesanyja segíti.
– A tanárunk neve Éva asszony. Szigorú, de jó mint a nagymama. Gitározik, dalokat tanulunk vele. ” Szlnyicskákat” (napokat, – a szerk.) ad nekem jó munkáért. Ilyen osztályzások voltak az első osztályban. A jó viselkedésért is kaptam szlnyicskát. Ilyenkor nem kiabálsz az órán, és nem játszod folyamatosan a Beyblade játékot.
* * *
És ez egy másik magyar tanítási nyelvű iskola az ungvári járás Velyka Dobron faluban. Most szünidő van, és folynak a javítások , de Kántor József igazgató kedvesen beleegyezett, hogy találkozzon velünk, túrázzon és meséljen.
Mindenekelőtt egy érdekes tárgyat veszünk észre a hallban. A helyi templom régi harangja valahogy ide került, és nincs múzeumba tárolva, hanem nagyon praktikus tartalék funkciót lát el – amikor nincs áram, értesíti a gyerekeket az órák kezdetéről és végéről. A ritka magyar nyelvű harang azt jelzi, hogy Ferenc mester készítette Budapesten, és teljes mértékben megérdemli az iskola egyfajta szimbólumának státusát.
Az I-III. fokú Nagydobronyi Középiskola állványai és plakátjai közlik az oktatási folyamatban résztvevők nemzetiségét. Mindenhol – magyar feliratok, rajzok, hímzések népi motívumokkal, még a Magyar Köztársaság himnuszának szavai is. A szomszédban található az ukrán himnusz is, amely arra emlékeztet bennünket, hogy még mindig Ukrajnában vagyunk.
Az iskolában az oktatási folyamat magyar nyelven zajlik, de az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium programjának és tanterveinek megfelelően. Kántor József szerint a tankönyvek 95% -át magyarra fordítják.
Az ukrán iskolák társaival ellentétben a helyi gyerekek emellett magyar nyelvet és irodalmat tanulnak, valamint választható a 7–9.oszt A magyar nép törtlóénete, szintén Miniszteri engedéllyel. Joszip Joszipovics történész azonban panaszkodik, ennek a tudományágnak az óráinak száma évente csökken. Ehelyett egyre nagyobb figyelmet fordítanak az ukrán nyelv tanulmányozására.
Több kárpátaljai középiskola vesz részt az „Ukrán nyelv mélyreható tanulmányozása az 5–9. Osztályban a magyar tannyelvű középiskolákban” című regionális kísérletben, és végrehajtja az Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztérium koncepcióját. “Új ukrán iskola”.
Az ilyen intézmények számára külön tankönyveket adtak ki, didaktikai anyagokkal, korszerű taneszközökkel ellátva. A Zakarpattia Regionális Államigazgatás Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma szerint 2018-ban az állami költségvetésből származó támogatás és a 2013–2022 közötti zakarpattai Oktatásfejlesztési Program végrehajtására előirányzott pénzeszközök költségén 54 ukrán nyelvű tanterem volt a nemzeti kisebbségek tannyelvű általános középiskoláinak 8220,5 ezer UAH összértékben. A regionális költségvetés rovására ezen irodák bútorait 274,1 ezer UAH értékben vásárolták meg. Ezenkívül az állami költségvetésből jelentős támogatásokat különítettek el a régió számára ukrán nyelvű didaktikai anyagok és tantermek felszerelésének megvásárlására. 2017 és 2018 között az ukrán oktatási és tudományos minisztérium központilag biztosította az általános középfokú oktatási intézmények számára a nemzeti kisebbségek tannyelveit a kétnyelvű terminológiai szótárakban. Így a magyar iskolák 12 720 példányt kaptak, román – 2241, orosz – 1248 példányt.
A Nagydobronyi iskola is büszke az újdonságokra. Kántor József készségesen mutat be takaros tanteremeket a legújabb technológiával, táblákkal, projektorokkal. Elmondja, hogy pedagógiai tapasztalatának 29 éve alatt nem emlékszik ilyen finanszírozásra, és hogy soha nem is álmodott divatos kiegészítőkről. Az oktatási reform bevált. Nagydobrony 69 első osztályos tanulója, akik egész évben az Új Ukrán Iskola program keretében tanultak, sikeresen átkerültek a második osztályba és szünidőre mentek, a tanárok pedig elemzik az újításokat. Új tanmenetek és tervek szerint dolgoztak, integrált tantárgyakat teszteltek, és a legfontosabb dolog, amit megjegyeztek, egy új kapcsolat volt a diákok és a tanárok, valamint a tanárok és a szülők között. Nemsokára megérkezik a második osztály összes tananyaga . Egy másik újítás a nemzeti kisebbségek tannyelvű iskolái számára az ukrán nyelv elsajátításához szükséges órák hozzáadása.
Anna Voitovych 11 éves. 6-A osztályba lépett. A lány lassan beszél ukránul , erős magyar akcentussal. Otthon magyarul kommunikál az anyjával, apja kétnyelvű, és csak apja ukránul beszélő szüleivel gyakorolja annak az országnak a nyelvét, ahol él. A faluban és a barátaival csak a magyart használja.
Azonban Anna kedvenc tantárgya az iskolában az “ukrán nyelv és irodalom”. Azért emelte ki őt, mert szereti és tiszteli Svitlana Ivanivna tanárnőjét. De a költők közül a magyar Petofi Sandor tetszik a legjobban.
A lány még nem választotta leendő szakmáját, de pontosan tudja, hogy az iskola elvégzése után továbbmegy az egyetemre. Akár ukrán, akár magyar lesz, a szülőkkel közösen fogja eldönteni.
A külföldön tanuló nagy létszámú magyar etnikai egyik oka az ukrán nyelv viszonylag gyenge ismerete. Az egyik kárpátaljai látogatás alkalmával Lilia Hrynevych oktatási és tudományos miniszter megjegyezte, hogy 2018-ban a nemzeti kisebbségekhez tartozó diplomások több mint 70% -a nem teljesítette az ukrán nyelvű külső vizsgát. Azonban gyakran más tudományterületeken sikeresek.
Kántor József példát hoz arra, hogy barátja fia néhány évvel ezelőtt 194 pontot szerzett a fizika külső vizsgáján, de az ukrán nyelvvizsga letételével nem lépte át a küszöböt. Ennek eredményeként a külföldi egyetem erős ígéretes fizikust fogadott.
Az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium 2019-ben 14 tesztpontra csökkentette az ukrán nyelvű külső vizsga letételének küszöbét azok számára, akik olyan tanítási nyelvű iskolákban tanulnak, amelyek nem részei a szláv nyelvcsoportnak. A hazai iskolák többi diákja számára ez 23 volt. Kántor József szerint ez jelentősen javította a teljesítményt.
Hrynevych asszony szerint azonban „a küszöb csökkentése adaptív lépés, és általában nem oldja meg a fő problémát – az ukrán iskolák végzettjei nem beszélik az állami nyelvet. És ez nagy kihívás. ”
Az idén összesen 42 diák végzett a Nagydobronyi iskolában. Első alkalommal engedélyezték a külső diplomások számára a belső iskolai állami záróvizsgát (STA). Középiskolás diákokról van szó, akik nem szándékoznak felsőoktatásba lépni, de többnyire a faluban és a tanyán tartózkodnak. A fennmaradó 24 hallgató átment a külső értékelésen. Nem hivatalos információk szerint az iskola mindössze 4 tanulója nem lépte át az ukrán nyelv és irodalom küszöbét. Ez sokkal jobb mutató, mint amikor szigorúbbak voltak a külső értékelés elkészítésének követelményei – mondja az igazgató.
– Végzőseink átlagosan 35-40% -a folytatja tanulmányait felsőoktatási intézményekben. Több mint felük magyar egyetemre lép. Vannak gyerekek, akik mindkét országban jelentkeznek. Még a legkisebb lányom is ezt tette 5 évvel ezelőtt. Most az Ungvári Nemzeti Egyetemen tanul az orvosi karon. A legidősebb pedig iskolánkban dolgozik, ukránt tanít.
Kántor József arra panaszkodik, hogy a gyerekek ukránul akarnak tanulni, de az iskolának nagy szüksége van filológiai tanárokra. Jelenleg két szabad hely van, emiatt nem lehet osztályokat csoportokra osztani a tantárgy jobb elsajátítása érdekében. A személyzet nem töltődik fel, mert kevés végzős lép be a filológiai karra az ukrán tannyelvű iskolákkal folytatott verseny miatt. Más településekről származó okleveles szakemberek nem mutatnak vágyat elhelyezkedésre Nagydobronyban, mert ehhez a faluba kell költözni.
Az igazgató nem kérdőjelezi meg azt a tényt, hogy minden hallgatójának ukránul kell beszélnie és versenyképesnek kell lennie a hazai munkaerőpiacon. Személyesen vetette fel ezt a kérdést Lilia Hrynevych oktatási és tudományos miniszterrel folytatott találkozón, aki tavasszal a Nagydobronyi iskolába látogatott. Itt a diplomások és kétszáz társuk több más kárpátaljai iskolából az ukrán nyelv és irodalom területén tanfolyamot tartottak a BombeZNO nevű nyelvtáborokban. Idén a minisztérium szervezte őket az “Osvitoria” és a GoGlobal civil szervezetekkel együtt (“Az ukrán iskola reformjának finn támogatása” és az Európai Unió pénzügyi támogatásával).
– Mindenki tudja, de kevesen beszélnek róla. Szükség van egy külön alcsoport létrehozására az Ungvári Nemzeti Egyetemen, az Ukrán Nyelv és Irodalom Tanszéken a román és a magyar iskolák végzősei számára. Kétnyelvű képzéssel kell rendelkezniük. A második probléma az, hogy az ukrán nyelvre ukrán anyanyelvű gyerekek lépnek be . És az EIT-t a miénkkel egyformán alkotják. Ennek megfelelően nagyobb valószínűséggel csatlakoznak, mint az etnikai magyarok. Szükséges továbbá számukra a felsőoktatásba való belépés küszöbének csökkentése, vagy az ilyen iskolákban végzettek felvétele preferenciális alapon. Akkor 5-6 év múlva lesz személyzetem.
* * *
A Tyachiv kerületben fekvő színes falu, Solotvino szinte Románia határában található. A Tisza folyó mentén halad. A másik parton található a román város, Seges Marmatiei. Az ukrán falu lakóinak túlnyomó többsége etnikai román. Ugyanakkor elég könnyen beszélnek ukránul.
Romániai tannyelvű Solotvyno bentlakásos M. Eminescu líceumban a tantárgyakat nemzeti nyelven tanítják. Idén mind a 15 diplomás sikeresen vizsgázott ukránul. Természetesen a küszöb csökkentése segített – ismeri el Andriana Pop igazgatónő -, mert 7% tavaly nem tette le a vizsgát. Ennek ellenére a líceum büszke magas szintű sikerére. A hallgatók versenyek, oktatási versenyek és a Kis Tudományos Akadémia nyertesei.
– Valószínűleg a titok – az ügyesen kiválasztott tanárcsoportban rejlik, akik részmunkaidőben dolgoznak, és csak akkor folytatják a munkát a líceumban, ha bebizonyítják sikerüket. Ők érdekeltek a kipróbálásban – mondja az igazgató.
Az intézmény tantestülete főleg fiatal tanárok, akik románul és ukránul is beszélnek. Nincs gond a személyzettel. Készen állnak arra, hogy önállóan növekedjenek, vigyázzanak saját készségeikre, és szívesen tanítják a gyerekeket.
Amalia Popovych, a líceum tavalyi végzettje külföldön tanul bölcsészettudományt. A lány a Suceava Egyetem filológiai karának ukrán tanszékére lépett. Stefan cel Mare Romániában. Sok etnikai ukrán él a régióban, és Románia filológusokat képez ki számukra, hogy a helyi iskolákban dolgozzanak.
Amália választását objektív okok szabják meg: ukrán és angol szakember lesz, és európai oklevelet kap. Jogot ad, ha az Európai Unió országaiban foglalkoztatásra van szükség. De a diploma megszerzése után a lány szakképzett tanárként szándékozik visszatérni szülői líceumába. Meg akarja tanítani a gyerekeket a nyelvekre, megmutatni az ukrán szépségét, a román színét, az angol fontosságát. És bemutatni a multikulturalizmust saját példánkkal.
* * *
A 2001. évi népszámlálás szerint Kárátalján több mint 100 nemzetiség él. A legnagyobb számban ukránok (80,5%), őket követik a magyarok (12,1%), románok (2,6%), oroszok (2,5%), romák (1,1%), szlovákok (0, 5%), németek (0,3%), valamint beloruszok, zsidók, lengyelek, örmények stb. A családokban még többféle vér keveredik a különböző népektől, és ez nem akadályozza meg mindenkit abban, hogy éljen, barátokat szerezzen, családot alapítson, ünnepeljen, különböző nyelveken kommunikáljon.
Történelmileg Kárpátalja sok állam része volt. A határok megosztották a területeket, de az emberek továbbra is a földjükön éltek és tisztelték az etnikumot.
Jelenleg Ukrajna legnyugatibb régiója négy európai országgal határos. Minden szomszédos ország nyelve hallható kárpátaljai városokban és falvakban. Annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek támogassák, tanulmányozzák és fejlesszék kultúrájukat, hagyományaikat, szokásaikat a kárpátaljai régióban, nemzeti kulturális társaságok működnek, és 118 általános középiskolában 20 853 tanulónak folyik az oktatás anyanyelvükön.
Кількість закладів освіти з навчанням мовами національних меншин. Дані департаменту освіти і науки Закарпатської обласної державної адміністрації
Kárpátalja azon régiók egyike, ahol a középiskolai oktatás jelentős része a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik. Csernivci régió után a második.
Питома вага учнів денних закладів середньої освіти, які здійснюють навчання українською мовою, по Західному регіону та Україні (на початок 2018/2019 навчального року; відсотків)
Kárpátalján a legtöbb magyar nyelvet használó oktatási intézmén van. 16 711 hallgató tanul ott. 14 általános középiskolában 2661 tanuló tanul románul, hat intézményben pedig 1331 tanuló tanul oroszul. Van egy speciális I-III. fokú 4-es középiskola is, amely mélyreható szlovák nyelvű tanulmányokat folytat, ahol 148 általános iskolás diák számára a szlovák a tanítási nyelv. (Forrás – “Kárpátalja oktatása számokban és tényekben.” Ungvár-2018)
Розподіл учнів денних закладів середньої освіти за мовами навчання (на початок 2018/2019 навчального року; відсотків)
Ezt az anyagot a Közép-európai Stratégiai Intézet bocsátotta rendelkezésre az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) támogatásával. A termék tartalma kizárólag a Közép-európai Stratégiai Intézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az USAID vagy az Egyesült Államok kormányának véleményét. A termék egyetlen része sem reprodukálható vagy továbbítható semmilyen formában vagy bármilyen módon, elektronikus, elektronikus, fénymásolási vagy egyéb módon, az eredeti forrás megfelelő hivatkozása nélkül.
