Idén, augusztus 24. és szeptember 6. között, az Ilko Kucheriv Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány a Politikai Szociológiai Központtal együtt Kárpátalja 1000 lakóját kérdőivezték.
A válaszadókat úgy választották meg, hogy társadalmi-demográfiai mutatók alapján képviseljék az egész régió lakosságát.
Sőt, ez a tanulmány még azért is egyedülálló, mert a régió legnagyobb nemzeti kisebbségeire – magyarokra, románokra, szlovákokra és romákra – terjedt ki.
Vagyis a felmérés keretében 2 szociológiai minta készült – 500 válaszadó, általában a kárpátaljai régiót képviselve, a másik 500 – nemzeti kisebbségeket képviselve.
Mindkét mintának van egy véletlenszerű felmérési hibája (a nemzeti kisebbségek kiegészítő mintájának kivételével és a tervezési hatás figyelembevétele nélkül), amely 0,95 valószínűséggel nem haladja meg a 4,4% -ot.
Ez az első ilyen nagyszabású és mélyreható közvélemény-kutatás Kárpátalján az elmúlt 10 évben – írja az Ilko Kucheriv Alapítvány a Demokratikus Kezdeményezésekért.
A kutatást gondosan előkészítik és végrehajtják minden szakaszában – a kérdőív elkészítésétől a Közép-európai Stratégiai Intézet elemzőivel együtt a tényleges felmérésig és a Re: Open Zakarpattia fórumon történő bemutatásáig. E projekt keretein belül készült egy tanulmány annak kiderítésére, hogy mi igazán aggasztja a kárpátaljaikat, miről gondolkodnak és álmodoznak, és milyen valós, nem képzeletbeli kihívások vannak a régióban, hogy cáfolják a sztereotípiákat és az előítéleteket.
És ime ezt tudhatjuk meg a tanulmányból.
A régió társadalmi-politikai helyzetének értékelése
A legtöbb kárpátaljai válaszadó nyugodtnak tartja a régió politikai helyzetét. Ugyanakkor a régió népessége és a nemzeti kisebbségek között nincsenek jelentős különbségek, csakhogy az utóbbiak között valamivel többen vannak, akik nem döntöttek a válasz mellett. Ugyanakkor ez a kárpátaljai helyzetértékelés sokkal pozitívabb, mint például Donbassban, ahol a válaszadók többsége feszült, kritikus vagy robbanásveszélyes helyzetről beszél.
A 2018. decemberi felméréshez képest még nőtt is azok aránya, akik a régió helyzetét általában virágzónak tekintik (1,4% -ról 10,8% -ra). Ugyanakkor enyhén (1,6% -ról 4,2% -ra) nőtt azok száma, akik kritikusnak vagy robbanékonynak tartják a helyzetet. De általában az ilyen változások nem radikálisak, és a régió helyzetének felfogása általában nyugodt.
A kárpátaljaikat a régió és az ország helyzetének mérsékelten pesszimista értékelése és általánosítása jellemzi. Ugyanakkor ez a helyzetfelfogás általában az ukránok többségénél általános. Tehát, ha 2014 óta értékeljük a társadalmi-politikai élet egy bizonyos területét, akkor a leggyakoribb jellemző az az értékelés, hogy nem történtek alapvető változások a jó vagy a rossz irányban. De a negatív értékelések száma a legtöbb területen meghaladja a pozitívak számát, ami szintén nemcsak erre a régióra jellemző.
E területek között tehát az értékelések pozitív egyensúlya jellemzi az új technológiák és kommunikációs eszközök (mobil és vezetékes internet) elérhetőségét; a banki szolgáltatások elérhetősége és megbízhatósága, valamint a külföldi utazások lehetőségei. Ugyanakkor a válaszadók szerint a helyzet az emberek jólétét tekintve romlott leginkább; a kormányzati intézkedések megfelelése az egyszerű emberek érdekeinek; az egészségügyi ellátórendszer elérhetősége; lehetőségek egy jól fizető munka megszerzésére, valamint bizalom a rendvédelmi rendszer saját biztonságában és hatékonyságában.
Általánosságban azt állíthatjuk, hogy a térségben bekövetkezett helyzet változásának megítélésében vannak némi különbségek Kárpátalja lakossága körében általában és a régió nemzeti kisebbségei között. Ez utóbbiak közül tehát magasabb szintű pesszimizmust, valamint magasabb bizonytalansági szintet állapíthatunk meg, ami alacsonyabb érdeklődést és kevesebb társadalmi-politikai eseményekben való részvételt jelezhet. Ennek az eredménynek részben oka lehet a társadalmi-politikai életből való elégtelen befogadás és kirekesztés.
Ezenkívül a kárpátaljai népességre vonatkozó becslések általában és a régió nemzeti kisebbségeinek becslései bizonyos területeken jelentős eltéréseket mutatnak. Így a nemzeti kisebbségek körében az utak és hidak állapotára vonatkozóan jóval alacsonyabb az értékelés, mint a lakosság körében. Hasonló helyzet áll fenn a vállalkozás szabadságának értékelése, valamint a hatóságok tevékenységének a törvényeknek és az egyszerű emberek érdekeinek megfelelő értékelése tekintetében. A legkritikusabb különbségek azonban az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és az annak minıségének értékelésében vannak. Kárpátalja lakossága már negatívan viszonyul e komponens változásához, a nemzeti kisebbségek körében pedig ez a szám még pesszimistább.
A válaszadók értékelése eltér a régió fejlődési kilátásait illetően. Így 37% úgy véli, hogy a régió helyzete fokozatosan javulni fog, 39% úgy véli, hogy nem lesznek jelentős változások, további 14% -uk pedig úgy véli, hogy a helyzet a jövőben rosszabbodni fog. A nemzeti kisebbségek között hasonló nézetek figyelhetők meg, kivéve, hogy a válaszadók több mint egyharmada egyáltalán nem tudott előrejelzést adni a helyzetről. Az általános minta közül csak mindegyik tizedik nem tudott válaszolni erre a kérdésre.
A valószínű kockázatokat elemezve azt állíthatjuk, hogy a kárpátaljai viszonylag nyugodt helyzetet alááshatja egy akut gazdasági válság: a megkérdezettek csaknem fele hiszi ezt. A nemzeti kisebbségek között ez az arány még magasabb – csaknem 65%.
Jelentős fenyegetést jelent a teljes értékű ellenségeskedés újrakezdése Kelet-Ukrajnában, a COVID-19 gyors terjedése, egy lehetséges környezeti katasztrófa vagy természeti katasztrófa, valamint a helyi klánok harca a régió hatalmáért és erőforrásaiért. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai kevésbé aggódnak ezen fenyegetések miatt. Érdekes, hogy Kárpátalja lakossága általában inkább vallási alapú konfliktusokról beszélt (20%), mint etnikai kisebbségek tagjai (5%). Ugyanakkor a helyzet ellentétes a lehetséges nyelvi konfliktusok értékelésével (21% a nemzeti kisebbségek és 11% az általános népesség körében).
Kárpátalja fejlődését hátráltató fő okok elsősorban a polgárok közönye, az állampolgárok tömeges külföldi munkával kapcsolatos kiutazása, a helyi hatóságok alkalmatlansága és a korrupció elterjedtsége a kormányzás minden szintjén. Meg kell jegyezni, hogy a kárpátaljai nemzeti kisebbségek képviselői között sokkal nagyobb azoknak az aránya, akik nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, ami azt jelzi, hogy alacsonyabban vesznek részt a régió problémáinak megvitatásában. A nemzeti kisebbségek körében a polgárok közömbösségével és a munkamigrációval kapcsolatos válaszok is sokkal ritkábban fordultak elő.
A decentralizációhoz való hozzáállás
Általánosságban a decentralizáció negatív megítélése meghaladja a folyamat következményeinek pozitív értékelését. Így a falvak és települések gyorsuló pusztulása és a helyi “fejedelmek” megjelenése gyakoribb volt a válaszadók körében, mint olyan pozitív jellemzők, mint például “új lehetőségek megnyitása az állampolgárok számára a kormány befolyásolására” és “az állampolgárok számára nyújtott szolgáltatások minőségének javítása”. Jelentős különbségek vannak a nemzeti kisebbségek képviselőinek válaszaiban is. Így közöttük a falvak és települések pusztításának és a kormány befolyásolásának új lehetőségeire vonatkozó becslések sokkal ritkábbak. Ugyanakkor a nemzeti kisebbségek tagjai nagyobb valószínűséggel fejezik ki aggályaikat a helyi “fejedelmek” megjelenése miatt a decentralizációs folyamatok eredményeként.
Annak ellenére, hogy a válaszadók inkább a decentralizációval kapcsolatos negatív téziseket támogatják, mint a pozitívakat, a kárpátaljai lakosság többsége egyetért abban, hogy a decentralizációs reform a kárpátaljai közösségeknek etnikai összetételüktől függetlenül több lehetőséget biztosít a fejlődésre. A nemzeti kisebbségek képviselői között van némi különbség a válaszokban, különösen az a válaszadók rendkívül magas aránya, akik nem tudtak válaszolni erre a kérdésre. Ez felveti az állam kommunikációs politikájának minőségi kérdését, különös tekintettel a decentralizáció magyarázatára a nemzeti kisebbségek tagjai számára.
Ha a helyi költségvetés elosztása a válaszadóktól függne, akkor többségük elsősorban az infrastruktúra kiépítésére és javítására, a gazdaság ösztönzésére és fejlesztésére, a szociális juttatások növelésére és az orvosi ellátás javítására fordítana forrásokat. Kárpátalja lakosságához viszonyítva általában, a nemzeti kisebbségek körében gyakrabban szociális projektekről van szó: a szociális kifizetések növelése, a fizetések emelése a költségvetési szférában, valamint a nemzeti kisebbségeknek nyújtott támogatás.
Kárpátalja lakói körében nagy támogatottságot élvez az az ötlet, hogy a régióban különleges beruházási rendszert hozzanak létre (60%). Az autópályák rehabilitációjára és építésére fordított kiadások növelésének gondolata szintén nagy támogatottsággal bír. Ugyanakkor, bár 22% beszél a migráns munkavállalók kettős állampolgárságáról szóló törvény elfogadásának szükségességéről, nem mondható el, hogy ez a kérdés a régió lakóinak jelentős részét aggasztja.
A regionális hatóságok erőfeszítéseinek elsősorban a lakhatás és a kommunális szolgáltatások korszerűsítésére kell irányulniuk (43%); a szociálisan veszélyeztetett csoportok védelmére (40%); poliklinikák, FAP-ok és kórházak támogatására (37%); utak javítására és építésére (35%), valamint a korrupció elleni küzdelemre a helyi önkormányzatokban (34%). A nemzeti kisebbségek nagyobb érdeklődést mutatnak a regionális hatóságok iránt a szociális szolgáltatások iránt. A szociálisan veszélyeztetett csoportok védelmének legfontosabb prioritásáról beszélünk (61%); munkahelyek biztosításáról az emberek számára (50%); az állami alkalmazottak javadalmazásának szintjének növekedése (37%).
Annak ellenére, hogy túlsúlyban vannak a decentralizációs folyamatok negatív értékelései, jelentősen megnőtt azoknak a kárpátaljainak az aránya, akik úgy vélik, hogy befolyásolják a településükön a döntéshozást. Így ha 2018-ban a legalább valamilyen befolyással rendelkezők aránya 21% volt, akkor most majdnem 39%. Ugyanakkor a nemzeti kisebbségek tagjai körében a döntéshozatalra gyakorolt befolyásérzet kevésbé gyakori – kevesebb, mint 15%.
A kárpátaljai lakosok jelentős része indokolja az árnyékfoglalkoztatást és / vagy a csempészést. Igy, 26% inkább pozitív; negatív – 37%. A többiek közömbösek, vagy nincs véleményük erről. Ugyanakkor a nemzeti kisebbségek között akár 32% is igazolja ezeket a jelenségeket, és csak 17% -uk áll negatívan.
2018-hoz képest jelentősen megnőtt az iskolában és az egyetemen az egyetlen tanítási nyelvet beszélő kárpátaljaiak aránya. Igy, ma már csaknem 50% -uk van. További 30% úgy véli, hogy az általános iskola nemzeti kisebbség nyelve lehet, az idősebb osztályokban és a felsőoktatásban – csak ukrán, és 8% úgy véli, hogy az állami nyelv tanítása csak az egyetemeken kötelező. 2018-ban úgy vélték, hogy az ukránt középiskolában és felsőoktatásban kell tanítani – 28%, 31% pedig azt, hogy a nemzeti kisebbségi nyelveken történő oktatás az általános iskolában folytatható.
Ugyanakkor a nemzeti kisebbségek képviselői között a leggyakoribb álláspont az, hogy az általános iskolában a tanítási nyelv lehet a nemzeti kisebbség nyelve, az idősebb osztályokban és a felsőoktatásban – csak ukrán (35%). A megkérdezett nemzeti kisebbségek képviselőinek csupán 5% -a gondolja úgy, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás mind az iskolában, mind a felsőoktatási intézményekben teljesen lehetséges.
Migrációs érzelmek
A kárpátaljai lakosok döntő többsége szembesült a munkaerő-migráció problémájával. Így a válaszadók 17% -ának vannak olyan családtagjai vagy közeli barátai, akik állandó tartózkodás céljából külföldre mentek. Majdnem 40% – aki hosszú ideig dolgozott. Általánosságban elmondható, hogy a COVID-19 járvány előtt ugyanannzi embernek voltak rokonai vagy barátai, akik rövid időre elmentek dolgozni.
A kivándorlás továbbra is Kárpátalja egyik fő problémája. Így a válaszadók csaknem 7% -a (és a nemzeti kisebbségek között 11%) gondolkodik Ukrajna elhagyásában, sőt tesz is néhány lépést ennek érdekében. További 42% is gondolt rá, de nem tett erőfeszítéseket. És csak 51% nem gondolt egyáltalán az emigrációra. 2018-hoz képest 28% -ról 49% -ra nőtt azok aránya, akik legalább az emigrációra gondoltak.
Az a tény, hogy a választások száma olyan körülmények között, amelyek kivándorlás oka lehet, szintén a migrációs hangulat növekedéséről tanúskodik. Így nőttek a kivándorlás lehetséges okai: társadalmi-gazdasági, emberi jogi jogsértések, a második állampolgárság törvényes megszerzésének lehetősége, a háború kezdete, rokonok külföldi letelepedése stb. Másrészt azoknak az aránya, akik semmilyen körülmények között sem szándékoznak távozni, 46% -ról 34% -ra csökkent. A migrációs hangulat növekedésének okai jelenleg nem tisztázottak, és a COVID-19 járvánnyal és a lezárással magyarázhatók mind a régióban, mind a világ különböző részein.
A közvélemény-kutatások nem támogatják a szeparatista vagy a föderalista mozgalmakat. Így a lakosság mintegy 3% -a támogatja a föderalizációt, és kevesebb mint 1% támogatja a szeparatizmust. Ezek a mutatók az előző felmérés óta tulajdonképpen nem változtak. Ugyanakkor egyre nagyobb támogatottságot kap az a tézis, hogy támogassák a helyi tanácsok és közösségek kibővített hatáskörével rendelkező egységes Ukrajna bevonását a költségvetési források és a helyi bevételek elosztásába és irányába, ami a decentralizációs folyamatok általános tendenciája. A nemzeti kisebbségek felmérése szintén nem támogatja a szeparatizmust vagy a föderalizálódást (2%, illetve 5%).
Külpolitikai irányvonalak
A kárpátaljaiak túlnyomó többsége egyértelműen támogatja az Európai Unióba való mozgalmat, valamint a nemzeti kisebbségek képviselőit. A régió nemzeti kisebbségeinek felmérése azonban azt is mutatja, hogy az orosz, belorusz és kazahsztáni vámunió támogatottsága 7%.
Ezenkívül a biztonság biztosítása a NATO-tagság révén gyakorlatilag nem változtatható meg. A válaszadók kevesebb mint 1% -a (a nemzeti kisebbségek kevesebb, mint 3% -a) támogatja az Oroszországgal és más FÁK-országokkal folytatott katonai szövetséget, 18% pedig a nem igazodó státuszt. A teljes népesség 18% -a és a nemzeti kisebbségek 37% -a volt bizonytalan.
A kárpátaljai lakosok útlevél megszerzésének legfőbb motivációja a külföldi munkavállalás lehetősége, valamint egy másik országban való állandó tartózkodás lehetősége. A nemzeti kisebbségek körében ez a motiváció még szembetűnőbb, ahol 10 válaszadóból 9 nyilatkozott a foglalkoztatás lehetőségéről.
Kárpátaljainak többsége ellenzi a kettős állampolgárság gondolatát – 53%. Ugyanakkor egy nagy valószínűséggel támogat ilyen valószínű megoldást – 34%. Egy másik kép figyelhető meg a nemzeti kisebbségek tagjai körében: a válaszadók több mint fele támogatja a valószínű kettős állampolgárságot, míg csak 12%.
Információfogyasztás
A legtöbb kárpátaljai számára továbbra is a televízió a fő információforrás. A válaszadók 77% -a szokásos információforrásként jelölte meg. A válaszadók 41% -a ukrán oldalakról, 36% -a pedig a Facebook-tól szerez információkat. A külföldi tévécsatornák is népszerűek – 23% (a nemzeti kisebbségek körében – 57%). Érdemes megjegyezni, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai nagyobb valószínűséggel szereznek információkat az orosz televízióból és az internetről.
A válaszadók többsége inkább azt választja, hogy gyermekeik az anyanyelvük mellett elsősorban a nemzetközi kommunikáció fő nyelvét – az angolt (47%) tanulják meg. Szintén népszerű a német – 14% és a magyar – 11%. A nemzeti kisebbségek között is az angol domináns – 51%, a válaszadók 14% -a szerint pedig a gyermekének ukránul kell megtanulnia.
Kárpátalja lakossága körében általában nagy a tolerancia a különböző nemzetiségek képviselőivel szemben. Így az értékelések között viszonylag sok negatív értékelés csak az oroszokra (ami a háborúval magyarázható) és a romákra vonatkozik. A barátságtalan csoportok száma azonban nem haladja meg a 13% -ot.
A kárpátaljai nemzeti kisebbségek képviselői között a helyzet a toleranciával valamivel rosszabb. Így viszonylag magas az intolerancia aránya a romák (24%) és az arabok (19%) esetében. Az észlelés az oroszoknál és az amerikaiaknál valamivel rosszabb (11, illetve 8%).
A COVID-19 járvánnyal kapcsolatos mítoszok terjedése komoly aggodalomra ad okot. Így csak 39% (és a nemzeti kisebbségeknél 25%) gondolja úgy, hogy a koronavírus-járvány az emberiség által korábban tapasztalt járványokhoz hasonló veszélyes fertőző betegség kitörése. Ugyanakkor 25% -uk az influenza általános típusának tartja, és csaknem 14% -uk a koronavírust összeesküvésnek tartja a világ ellenőrzésében. Sőt, a válaszadók 7% -a (és a nemzeti kisebbségek 16% -a) úgy véli, hogy egyáltalán nincs koronavírus, és hogy a járvány kitaláció és megtévesztés.
Az EU-tagság és a feltételezett csatlakozás támogatása nagyrészt annak a várakozásnak köszönhető, hogy az EU-tagság javítja az emberek életszínvonalát (53%), elősegíti a korrupció elleni küzdelmet (34%) és biztosítja a szabad külföldi mozgást (31%).
A donbassi konfliktus megoldásához szükséges lehetséges kompromisszumokhoz való hozzáállás alapvetően nem különbözik az ország általános véleményétől. A legtöbb válaszadó úgy véli, hogy a béke érdekében kompromisszumokat kell kötni, de az ilyen megállapodásoknak korlátoknak kell lenniük. Kárpátaljaiak csupán 12% -a kész a béke érdekében bármiben egyetérteni.
A válaszadók relatív többsége szintén támogatja azt az álláspontot, hogy az ORDLO-nak ugyanolyan feltételekkel kellene visszatérnie Ukrajnába, mint korábban (45%). A válaszadók további 28% -a kész megadni a “különleges státuszt” ezeknek a területeknek – vagyis nagyobb függetlenséget biztosít a központi kormányzattól. Kevesebb mint 5% támogatja e területek elkülönítését egyik vagy másik formátumban. A nemzeti kisebbségek felmérését tekintve nincsenek alapvető különbségek, kivéve a válaszadók nagyobb számát, akik nem tudtak válaszolni erre a kérdésre.
Ezt az anyagot a Közép-európai Stratégiai Intézet bocsátotta rendelkezésre az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) támogatásával. A termék tartalma kizárólag a Közép-európai Stratégiai Intézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az USAID vagy az Egyesült Államok kormányának véleményét. A termék egyetlen része sem reprodukálható vagy továbbítható semmilyen formában vagy bármilyen módon, elektronikus, elektronikus, fénymásolási vagy egyéb módon, az eredeti forrás megfelelő hivatkozása nélkül.
