СПЕЦПРОЕКТ

Kulturális áttörés Kárpátalján, amelyet talán nem veszünk észre

Ami véletlenül történt, cselekvési tervvé válhat

uk en ru cs ro sk

A koronavírus-járvány és a karantén-korlátozások gyökeresen megváltoztatták életünket – ritmusunkat, szokásainkat, munkánkat, terveinket.

De a sok negativitás és súlyos probléma mellett a COVID-19 okozta válság mindannyiunk számára lehetővé teszi az események, jelenségek, célok újragondolását.

A kreatív iparágakban és a kulturális szférában a világon mindenkinek most van a legtöbb ideje az efféle elmélkedésekre, mert ez az a terület, amely a leginkább szenved.

A bizonytalanság még inkább demotiváló. De ösztönzi az elmélkedést, a tapasztalatok elemzését, új forgatókönyvek, cselekvési terv kidolgozását is.

Ezt tesszük ma a Varosh-nál, mert mi is a kreatív ipar részei vagyunk, kulturális eseményeket kutatunk és tudósítunk róluk.

A karanténról szóló szerkesztői reflexiók arra a kérdésre vezettek minket, hogy mik lehetnek a növekedési pontok Kárpátalja kulturális szférájában, amikor a járvány véget ér.

És itt a legérdekesebb: kiderült, hogy az elmúlt néhány évben, míg Kárpátalja sokak fejébe “problémás” régióként vésődött, voltak olyan folyamatok is, amelyeket a szerkesztőségben kulturális áttörésnek mertünk nevezni, ami első ránézésre nem annyira feltűnő.

Ez a kijelentés túlzásnak tűnhet még a Kárpátalját érintő kiegészítő jellegű helyi Kárpátalja számára is. De a  Varoshnál ragaszkodunk önmagunkhoz, mert véleményünk szerint több döntő érv és példa áll rendelkezésünkre. Javasoljuk, hogy 3 kulturális területen vegyék figyelembe őket, ahol Kárpátalja mint régió az elmúlt években valóban tagadhatatlan győzelmeket arat. Ez a mozi, a zene, az irodalom.

Film

Az elmúlt 5 év, és különösen 2019, Kárpátalja számára szinte “hollywoodi” -nek tűnt. És itt van a dilemma, hogy pontosan mi jut eszembe egy ilyen megfogalmazásban.

5-7 évvel ezelőtt nehéz volt elképzelni, hogy habozzunk Kárpátalja kapcsán elindítani a “mozi” részt. Vagy forgatni a Synevyr-tónál a legendás “Leon Killer” Jean Renóval, aminek búcsút kell vennie filmkarrierjétől? Vagy az ukrán-szlovák határon zajló csempészetről szóló „Határ” című film, amely bérleti rekordokat döntött Szlovákiában és megkapta a rangos Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál díját? Vagy a “Gondolataim csendesek” című filmet, amelyet ugyanaz a filmfesztivál fémjelzett egy cseh üdülőhelyen, és még mindig mindenki fülében van?

Oké, kezdjük az utóbbival. A “Gondolataim csendesek” nem csak a legfrissebb film, amely Kárpátalját mutatja be, vagy Kárpátalján készült. Ez egy olyan film, amelyben az események nagy része ezen a vidéken zajlik, és a főszereplők Kárpátalja őshonosaként jelennek meg (a film néhány hőse valóban az). Az ungvári sakurák és a Beregivshchyna termálvizek egyaránt vannak a keretben. Nem is lehetett volna másképp, mert a film rendezője és forgatókönyvírója az ungvári Antonio Lukics, aki egyébként 28 éves.

Vajon ez nem Kárpátalja kulturális áttörése, amikor egy ilyen filmet az Országos Filmdíj “Arany forgószél” 4 jelölésében ünnepelnek – a legjobb filmért, a legjobb forgatókönyvért, a legjobb női főszerepért és az év nyitásáért ? Antonio Lukic a 4 díjból 3-at kapott, és júniusban elnyerte az “Ukrajna kitüntetett művésze” címet.

Javasoljuk, hogy olvassa el Antonio exkluzív interjúját Varosh-sal, mielőtt a film bemutatóra kerül a mozikban, és mielőtt a  hírneve ráesne, mint a Shipit vizesés.

013

Ebben a beszélgetésben Anthony beismeri, hogy valóban nem csak Kárpátalja filmjében szeretett volna forgatni, hanem színnel is kitölteni – a nyelvjáráson, a különleges helyszíneken keresztül. Idén ősszel megjelenik a “Gondolataim csendesek” címmel az HBO Europe.

Valójában rengeteg Kárpátalja van a “Határ” című filmben, amelyet csak a bemutató napján, 2017 nyarán a szlovák mozikban 16 ezer ember nézte meg, a bérlés első hétvégéjén pedig 69 ezer néző.

Esetenként azt tanácsoljuk, hogy tekintse át Alekszej Umanskij helyi filmkedvelő anyagát arról, hogy milyen filmeket forgattak nemrég Kárpátalján. Ott megtalálja, hogy 2015-ben a legjobb idegen nyelvű film az Oscar-bizottság szerint Nemesh László “Saul fia” című műve volt, ahol a főhős… helyes, Ungvári.

És még – Alexander Mavrits, a Kárpátaljai Akadémiai Ukrán Zenei és Drámai Színház színészének  gyors karrieri emelkedése,   akit hirtelen több ikonikus ukrán film, például a “Red”, a “Dovbush”, az “Ilovaisk 2014” főszerepeire választottak.

20180618225550 4926

Роберт Патрік

Zene

Ha a kárpátaljai zenei áttörés mellett érvel, és nem lesz megelégedve a Kárpátaljai Regionális Filharmonikus Szimfonikus Zenekar és a Khust járási Alsó faluban található “Hudaki Village Band” legutóbbi fellépéseinek földrajzával, különös tekintettel az egyik Európa legnagyobb zenei fesztiválján, a Szigeten, a kárpátaljai etno-csoportok nagy száma (a Rock-H-tól és Chalamadától a Trista8isimig és a Vandorig), akkor beszéljünk a “Bez obmezsenj” és Alina Pash sikeréről.

Az első esetben ez  Munkácstól az ukrán show-üzlet csúcsáig tartó, nagyon tövises út. Képzelje el, az együttes már 21 éves, és a kijevi Serhiy Tanchynets vezetésével az utolsó 2-3 év alatt a csapat Ukrajna egyik legnépszerűbb rockzenekarává vált.

Természetesen a “Korlátozások nélkül” sikere az elmúlt években csak feltételesen tekinthető Kárpátalja kulturális áttörésének, mert az együttes nem dolgozik a régió témájával és annak multikulturalizmusával, de a csoport soha nem szégyellte gyökereit , a divat népszerűsítése Kárpátalján.

Ugyanakkor 2018-ban Alina Pash egész Ukrajnában és külföldön “felrobbant” olyan előadóként, aki modern értelmezésekben sugározza a kárpátaljai színvilágot, a dialektust, a multikulturalizmust és a polietnikumot.

Számos koncert, kreatív együttműködés és társadalmi projektekben való részvétel mellett az elmúlt 2 évben Alinának sikerült fellépnie például a Davos-i gazdasági fórumon és a Függetlenség Napjának felvonulásán. A Tyachiv megyei Bushtyno faluból származó fiatal énekesnőnek ez a népszerűsége kétségtelenül zenei áttörést jelent Kárpátalján, még akkor is, ha nem szereti a hip-hopot.

Irodalom

Kárpátaljai íróktól többször hallottuk, hogy a helyiek keveset olvasnak, mindenesetre könyveiket. De a régión kívül a kárpátaljai szerzők, akik többnyire Kárpátaljáról írnak, egyszerre népszerűek is,  és elismertekis.

Ivan I Feba Rew Booksert1

E tekintetben megemlíthetjük legalább azt a tényt, hogy az elmúlt 10 évben 2 Kárpátalja kapta meg a Sevcsenko-díjat az “Irodalom” kategóriában – Petro Midyanka és Myroslav Dochynets.

Ez utóbbit gyakran “ukrán Coelho” -nak hívják, mind a stílusa, mind egy néhány könyvének  népszerűsége miatt, amelyeket példátlan kiadásokban adnak ki újból,  például a   “Mnohiji lita. Blahiji lita. ”

A Varosh állandó szerzőjéhez és a mai egyik legnépszerűbb fiatal ukrán íróhoz, Andrij Lyubkához hasonlóan ők is leginkább Kárpátaljáról írnak, felfedezik és újra felfedezik Ukrajna és a világ számára.

Különös figyelmet érdemel Oksana Lutsyshyna, aki a legjobb ukrán feminista írók közé tartozik, az Egyesült Államokban tanít, és a 2019-ben jelent meg a legújabb “Ivan és Phoebus” című regénye, amely Ungvárról szól, maga a szerző szerint ezek az emlékei Kárpátaljáról a 90-es években.

Nat165 M2 D3 Longread1 Img6

Письменник Банді Шолтес

Les Beley az 1990-es évek másik kontextusáról is írt Ungváron 2014-ben. Kárpátalja az elmúlt évek váratlan perspektívái (a közösségi hálózatok novelláinak ismeretében szinte minden nap) nyílnak meg az ukrán magyar Bandi Sholtes munkájában, aki gyakran hangsúlyozza, hogy nem kárpátaljai, hanem ungvári író.

***

Természetesen ez korántsem teljes körű felsorolás azokról a nevekről és sikertörténetekről, amelyeket Kárpátalja kapcsán az elmúlt években el kell mesélni. Például az Open Group kárpátaljai művészeinek munkája, amely tavaly a velencei biennálén képviselte Ukrajnát az “Álmok hullása árnyékának a Giardini kertjében” című projekttel, megérdemel egy sor anyagot.

Nat165 M2 D3 Longread1 Img3

Ezért arra biztatjuk minden olvasónkat, hogy egészítse ki ezt az áttekintést.

Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy Kárpátalja (nem) feltételes kulturális áttörése, amelyet ezzel az anyaggal próbálunk deklarálni, még mindig az egyének külön sikere, és nem pedig Kárpátalja  szisztematikus fejlesztési vagy népszerűsítési politikájának az  eredménye.

Az “egybeesések” “törvényszerűségekké” alakításához nyilvánvalóan nemcsak a világjárvány és a karantén megszüntetésére van szükség, hanem az intézményi támogatásra is, elsősorban Zakarpattia régió szintjén. Szükségünk van egyeztetésre és cselekvési tervre, mert nyilvánvaló, hogy régiónkban nemcsak a mozi, az irodalom vagy a festészet, az építészet és a várostervezés, az audiovizuális művészet stb. Területén vannak lehetőségek és ambíciók.

Про усе це ми спробуємо поговорити на форумі Re:Open Zakarpattia.

 

Росана і Дмитро Тужанські, Varosh

Фото з архівку Varosh та відкритих джерел

 

Ezt az anyagot a Közép-európai Stratégiai Intézet bocsátotta rendelkezésre az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) támogatásával. A termék tartalma kizárólag a Közép-európai Stratégiai Intézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az USAID vagy az Egyesült Államok kormányának véleményét. A termék egyetlen része sem reprodukálható vagy továbbítható semmilyen formában vagy bármilyen módon, elektronikus, elektronikus, fénymásolási vagy egyéb módon, az eredeti forrás megfelelő hivatkozása nélkül.
1559804758 660x255

uk en ru cs ro sk

0 #