СПЕЦПРОЕКТ

Fejleszteni a belföldi turizmust: Érdekes és ismeretlen látványosságok 10 km-re Ungvártól és 20 km-re Munkácstól

Bandi Sholtes író és idegenvezető történetei

ukencsrosk

A koronavírus-járvány következtében rendkívül nehéz pozitív hatásokat találni a zárolásban, a karanténkorlátozásokban és a szinte lezárt határokban, de a logikus gondolkodás ilyen luxust ad. Az első dolog, ami eszembe jut, a belföldi turizmus fejlesztése.

Sőt, nem csak annyira szeretnénk odafigyelni arra, hogy Ukrajnába utazzunk, ami kétségtelenül maguknak az ukránoknak is hihetetlenül alábecsült vonzerőt jelent. De mi van a városok vagy falvak feltételes szomszédságaival? A viharos 2020-as év ösztönöz minket egy ilyen kutatásra, amely valójában nemcsak érdekes kaland, hanem hobbi is lehet – szülőföldje felfedezése, felfedezése és újrafelfedezése.

Pontosan ezt tették az  egész Kárpátalján túl ismert ungvári író, Bandi Sholtes,  és Maksym Adamenko, Munkács helyi idegenvezetője a karantén alatt.

Az első véletlenül szedte magát és elment… Velyki Lazy-ba,  egy faluba, 10 km-re Ungvártól, ahová nyugodtan elgyalogolhat, elbiciklizhet, tömegközlekedéssel is eljuthat vagy akár  bedobhatják a barátai vagy  pedig idegenek. A második – Dercen falut fedezte fel, amely 20 km-re van Munkácstól, bár tucatszor vagy  talán több százszor is elhaladt előtte.

Ez a két történet még egyszer bebizonyítja, hogy sok érdekes és kevéssé ismert dolog van körülöttünk, csak egy “lökésre” vagy esélyre van szükséged, hogy megtudd ezeket. Legyen ez az  “lökés” a karantén, de legközelebb csak egy szabadnap vagy nyaralás legyen.

Következőként átadjuk a szót a szerzőknek. Először Bandi Soltesnek.

A Velyki Lazy titkai és varázsai

Ha valaki pár évvel ezelőtt azt mondta volna nekem, hogy szívesen leülök cikket írni a Velyki Lazy-ról, nem hittem volna.

Mivel én, mint sokan közületek, sokszor hajtottam a Kijev – Chop útvonalon e falu közelében, és valamiért soha nem jutott eszembe, hogy odamenjek, sétálgassak és megnézzem, ki lakik ott és mi érdekes van ott.

Nos, valójában az emberek a szépséget és az érdekeset általában valahol a láthatáron keresik, miközben nem igazán tudják, mi tórténik az orruk alatt.

Az egész pedig azzal kezdődött, hogy véletlenül egy beszélgetésbe kezdtem az egyik virtuális barátommal. Misha a neve, és ő mesélt nekem egy kicsit azokról az érdekes dolgokról, amelyek Velykyi Lazy-ban vannak, mert onnan származik. Nos, ez a falu olyan közel van Ungvárhoz, hogy meghívtam a barátaimat, hogy menjünk oda és nézzük meg sajátszemüleg.

Először az úttól a régi konyakgyár épülete felé fordultunk. Tudták, hogy a 19. század végén Velykyi Lazy-ban Nandor Ploteni gróf és Európában híres hegedűs és zongoraművész alapított szeszfőzdét? Borokat és brandy-t készítettek helyi szőlőből.

Nat165 M3 D5 Longread2 Pic16

Miért brandy ? Nem csak azért, mert Ploteni szerette az italt, hanem azért is, mert a pálinka lágyítja a hangszálakat, és az énekeseknek érdemes előadás előtt meginni. Ennek eredményeként az ital népszerű volt, jövedelemre tett szert és segített kapcsolatba lépni az operaénekesekkel és a befolyásos emberekkel.

A gróf 1933-ban bekövetkezett halála után a vállalatot a fia örökölte, majd a második világháború után a szovjet hatóságok államosították a szeszfőzdét, és Velykolazovsky állami gazdaság néven vált ismertté. A  kétezres elejéig működött.

Ezután elmentünk a zsidó temetőbe, amelyet alig néhány évvel ezelőtt rendeztek és helyeztek el egy speciális térképen, majd megnéztük az 1896-ban épült Ploteni palotát.

Korábban semmit sem tudtam erről a neoklasszikus stílusú kétszintes palotáról és annak alapítójáról. Viszont tudnom kéne, mert élete története nagyon érdekes.

A fiatal tehetséges Plotenit 1862-ben Munkácson fedezte fel Ede Remeni világhírű magyar hegedűs és zeneszerző, aki a brit Viktória királynő és az Egyesült Államok elnöke mellett játszott a Fehér Házban. Két évvel később pedig a fiatal zenész zongorán kísérte Edét.

Nat165 M3 D5 Longread2 Pic2

Нандор Плотені, фото з відкритих джерел

Első szólóhegedűversenyét Budapesten játszotta 1867-ben. Néhány év múlva pedig a Magyar Nemzeti Színház zenekarának első hegedűse lett, egyúttal zenei érdemeiért megkapta a gróf címet is.

Felesége Eugenia McAllister, angol arisztokrata volt. Egy ideig Párizsban élt, de visszatért Magyarországra. Liszt Ferenc és Johannes Brahms mellett lépett fel. Zeneiskolákat szervezett Kárpátalján.

Nat165 M3 D5 Longread2 Pic1

Ференц Ліст, Нандор Плотені та Еде Ремені. Фото з відкритих джерел

A szeszfőzde mellett pedig malmot épített és nemes szőlőfajtákat termesztett. A ploteni szőlőskertekből és borospincékből adódott az ungvári konyakgyár, mivel a Velykyi Lazy gróf vezetésével az első adag konyakalkoholt előállították és tölgyfahordókba tették. Receptje szerint pedig az első hordót 1959-ben töltötték be a Tisa-i konyakgyár márkanév alatt.

A XIX. Század 90-es évek elején a család Budapesten, majd Ungváron élt a Palota építése közben. A gróf meghalt és Budapesten temették el.

És tudják, életrajzából ítélve, bizonyára legalább három különböző nyelvet, és valószínűleg ötöt is tudott.

Jelenleg a Ploten Palotában – a Gyerekek Kreativitásának Háza működik számos szakköreivel. A homlokzaton hat évvel ezelőtt két táblát állítottak fel. Az épület körül – egy kis parkv an, amelyet a gróf fektetett le. Megmutatták nekünk az alagsorban a megőrzött stukkót és az eredeti fűtési rendszert. Tekintettel arra, hogy a palotában valamikor a község tanácsa, majd iskolája volt, még mindig jól meg van őrizve. Bár javításra szorul, akárcsak szinte az összes ilyen épület.

Aztán végigmentünk a hegyen, amelynek tetején egykor földrengés-állomás volt. Egyébként idén  a pászka felszentelése során a Velykyi Lazy-ban 3,5 pontos  földrengés volt.

Aztán végigsétáltunk a “Ploteni útja” turisztikai útvonalon, amelyen a gróf és fia a vadász-barátaikkal  vadászni indultak,  most pedig gombázni járnak. Az út az erdészeti faiskola, a vízforrás, a tó és a gyönyörű bükkerdő mentén vezet. Szóval, sok érdekes dolog van az útvonalon, de  a legjobban a galériák nyűgöztek le.

Arról van szó, hogy az Osztrák – Magyar Birodalom idején a Velykyi Lazy közelében lévő erdőben geológiai feltárást végeztek, és számos galériát ástak a vasérc keresésére. Bemásztunk az egyikbe, és hihetetlen élmény volt.

Nat165 M3 D5 Longread2 Pic11

Először is, a kőbe vésett galéria váratlanul  nagy, sok ággal, sőt még  második emelettel is rendelkezik, és még ott is teljes növésben lehet járni.

Másodszor pedig  a galériában denevérek és  borzok laknak, a borzoknak pedig külön szobájuk van, elnézést kérek, egy WC – vagyis az egyik helyen alszanak, a másikban pedig szélnek mennek. Ezek  ilyen  neveltek itt. Itthon nem találtunk borzot, de jó, mert nincs szükségük ezekre a stresszekre a hívatlan vendégek miatt.

Harmadszor, a galéria egy ijesztő hely, ahol folyamatosan azon gondolkodik az ember, hogy sikerül-e megtalálni a kiutat belőle, és hogy a földrengés éppen ebben a pillanatban kezdődik-e, utána pedig örökké a sötét börtönben marad majd. Ezért  vezető nélkül és “gyenge idegrendszerrel” rendelkezőknek nem érdemes odamenni.

Nos, könnyű kitalálni, hogy idegenvezetőnk az új ismerősöm, Misha, vagy inkább Mykhailo Ivantsyk volt – egy turisztikai szakkör vezetője, a Velyki Lazy falu klubjában. Amiért őszintén hálás vagyok neki.

Fél nap alatt a Velykyi Lazy-ban sok olyat láttunk barátaimmal, amiről még soha nem hallottunk.

De néhány dolgot nem árulok el nektek, sajnálom, mert tudjátok – egyes dolgok nem túl leíró jellegűek, és amikor felfedezésre mentek oda, érdekesebb lesz mindent magatoknak látni -, mert ugyanazokban a dolgokban mindenki más valamit lát.

                                                               Bandi Sholtes,    a szerző fotója 

 

Minden út Dercenbe vezet

Ahogy egyik ismerősöm mondta: e karantén alatt többet tudtunk meg Munkácsról és Kárpátaljáról, mint egész itteni életünk alatt!

Tehát az én esetemben ez Dercen faluval történt, nem messze Munkácstól, 19 km-re. A lakosság száma legfeljebb 3000 fő, akiknek 99,9% -a magyar nemzetiségű.

Nat165 M3 D5 Longread2 Pic21

Hosszú évek során gyakran elhaladtam e  falu mentén az M24 Mukachevo-Beregovo autópályán, ahonnan jól látható a  hatalmas kereszt a dombon, amely alatt Dercen található. De nem volt okom letérni a faluba, valahogy “a kezek nem értek odáig”.

2016-ban jöttem először Dercenbe. Nem emlékszem miért. Akkor már a Munkácsi Turisztikai Központ vezetője voltam. Engem felismertek, és kedvesen bemutatták a falu összes látnivalóját. De valójában most, a “Cultural Way Village Derzen” projekt megvalósításakor, az Ukrán Kulturális Alapítvány és az USAID támogatásával, ismertem meg a falut, mert sok kutatást folytattam a krónikákról és a levéltári adatokról.

Természetesen a falu legszembetűnőbb fénypontja a dombon lévő kereszt, amely Európa egyik legnagyobb keresztje!

Nat165 M3 D5 Longread2 Pic23

A kereszt a Dercen-hegy tetejére épül, és az a fő eleme az Európai Megbékélési Park Emlékműnek, amelyet 2009-ben építettek a második világháborúban elesettek emlékére, minden oldalról.

Az emlékmű és a kereszt emlékezteti a jövő generációit arra, hogy tárgyalni kell, és nem harcolni. A kereszt magassága 25,7 m, Ukrajnában a legmagasabb, Európában pedig a harmadik.

Nat165 M3 D5 Longread2 Pic24

A domb tetejéről pedig csodálatos kilátás nyílik a Kárpátok külterületére és hegyeire! Az erdő felett még a várdomb is látható,  a Palánka várával és a Munkácsi templomok harangtornyái.

A Dercen másik fénypontja a tűzoltóság, ahol 2005 óta 50 önkéntes tűzoltó szolgál, az összes  falubeli.

És nem az állomáson szolgálnak, hanem otthon. A tűzoltókat két mobil számra lehet hívni, amelyeket felváltva továbbítanak az egyik tűzoltótól a másikig. Ezek a telefonszámok elérhetők a falu tanácsaiban, üzletekben, iskolákban, közösségi központokban és a lakosság körében. Tűzről szóló riasztási üzenet érkezésekor az ügyeletes csapat felkapódik, és 10-15 percen belül az autó követi a hívás helyét. Minden személyzet önkéntes alapon dolgozik.

15 év alatt a Derceni tűzoltósága több mint 550 tüzet oltott el! A derceni tűzoltó berendezések ugyanolyan modernek, mint a New York-i tűzoltóké!

És a Dercen harmadik csúcspontja, amelyért mindenképpen érdemes idejönni hétvégére vagy bármely más napra – ezek a derceni finomságok!

Először is, ez egy speciálisan összeállitott menü – az ebéd-kóstoló a Dercen ételeiből: sonka, házi kolbász, paprikás szalonna, kovászos uborka és almapaprika, kenyér kenettel, liba-leves májgaluskával (libaleves és májgombóc), szegedi gulyás hussal és kupaty-val (vékony vadászkolbászok), szilvalekvárral izesitett fánk és pálinka.

Nat165 M3 D5 Longread2 Pic29

Egyébként Dercenben több mint 30 fajta palinkát (gyümölcspárlatot) állítanak elő – helyi gyümölcsökből (szilva, sárgabarack, birsalma, körte, szőlő, alma, málna) és a tengerentúli-ból (feihua, narancs, passiógyümölcs stb.) . Krisztián Biró, pálinkafőző, technológiai magasságot ért el ezen erős italok gyártása során.

Nat165 M3 D5 Longread2 Pic28

A falu következő kóstolója a bor-kóstoló. Ruslan Oros, a legnagyobb házi borfesztivál, a “Vörös bor” rendszeres nyertese, amelyet évente januárban Munkácson rendeznek, 20 szerzeményi bort kínál a kóstolás során. Borai többnyire szárazak. A kóstolóterem legfeljebb 30 vendég befogadására alkalmas.

Nat165 M3 D5 Longread2 Pic27 1

Kevesen tudják, hogy Dercenben  ásványvíz is van. Ez a “Kárpáti kristály” – asztali terápiás, alacsony szénsavas, alacsony ásványi anyagtartalmú, vas-ásványvíz. A falu térén egy szivattyúterem kialakítását tervezik, hogy mindenki tudjon inni és vizet kóstolni.

Ezen a listán kívül Dercenben érdemes meglátogatni az éves “Derzen-esküvő” elnevezésű udvarozási ünnepséget táncokkal, dalokkal, szokásokkal, a helytörténeti múzeumot, a református templomot, amely őrzi az 1932-es  orgonát, a helyi temetőt, ahol fából készült sírkövek vannak, az erdélyi magyarok stílusai Kalotaszeg térségében, valamint a vadonatúj futballakadémiát, a művészeti szabadtéri helyeket, a fotótáborokat és a kerékpáros túrákat.

Amikor felfedeztem Dercent, és összes látnivalóját egy halomba gyűjtöttem, rájöttem, hogy egy-két nap alatt  ne láthatok meg mindent és ne járhatom körbe az egészet, ezért most, amikor az M24 Mukachevo – Beregovo autópályán haladok, nem haladok el a falu mellett az óriási keresztet fontolgatva a hegyen, hanem feltétlenül letérek a faluban  legalább az egyik helyszínre, amit önöknek is nagyon ajánlok.

                                                         Maksym Adamenko, a szerző fotója 

Ezt az anyagot a Közép-európai Stratégiai Intézet bocsátotta rendelkezésre az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) támogatásával. A termék tartalma kizárólag a Közép-európai Stratégiai Intézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az USAID vagy az Egyesült Államok kormányának véleményét. A termék egyetlen része sem reprodukálható vagy továbbítható semmilyen formában vagy bármilyen módon, elektronikus, elektronikus, fénymásolási vagy egyéb módon, az eredeti forrás megfelelő hivatkozása nélkül.

ukencsrosk

0 #