Renáta – sikeres vállalkozó, az első kárpátaljai utazó-kávéház alapítója, amely tartalmaz egy hagyományos kávéházat illetve egy utazási irodát. Ő volt az első, aki turisztikai workshopok – at tartott illetve kezdett el ilyen formában beszélgetni a turistákkal Ungváron.
Renáta tökétesen beszél ukrán nyelven, rendelkezik néhány Ukrajnában szerzett felső végzettséggel. Ezenkívül magyar családból származik, a Técsői járásból. A kétnyelvűségről a szakmábam és az életben, a vele készült következő beszélgetésben olvashatnak.
– A szakmai életedben mi az ami most többséget képez?
– A szakmai tevékenységemet 3 fő szükségletre osztanám. Pszihológia – arról, hogy segítsek az embereknek. Ebben az irányzatban már legalább 14 éve fejlődöm, de csupán az elmúlt egy évben kezdtem el konzultóciókat tartani. A karantén ideje alatt szántam el magam, addig valahogy ez nem jött össze. Már 14 éve vagyok a pszihoterápiában, de csupán most nem szégyen már erről beszélni, az emberek hozzáállása a mentális egészséghez változik.
A turizmus véletlenszerűen jőtt el az életembe. Volt olyan pillanat, amikor belefáradtam a banki munkába, és ajánlatot kaptam arra, hogy jogászsegédként dolgozzam. A közelben volt egy utazási iroda, ahol időnként tanácsokat kellett adnom az embereknek. Így kerültem ebbe az ágazatba. Felelősségteljes és stresszes munkáról van szó, de nem lehet szavakba önteni, hogy milyen érzés amikor érted, hogy meg tudtad valosítani az emberek álmait, mesebeli érzéseket ajándékoztál nekik és családokat tudtál egyesíteni.
– Mikor jött létre a saját utázasi ügynökséged a Renyʼs Travel?
– Amikor gyesen voltam. A fiam másfél éves volt, amikor úgy döntöttem ,hogy elindítom a saját vállalkozásomat. A kávéház megnyitására az ügyfeleim késztettek a kérdéseikkel, szükségleteikkel:”Van pezsgője?, Gyümölcslé?, Tudna adni a gyereknek vizet?, Kifestőt, játékot?”. Ezután workshopok-at kezdtem el tartani a különböző országokról, hogy minden szükéges segítséget és információkat megadjak a turistáknak. Összesen 8 workshop volt, amelyikből kettő már a saját Renyʼs Travel& Cafe térben. Ezek után jött a karantén. Aminek kezdetéig 10 hónapig dolgoztunk.
– Próbált –e Ön magyar nyelvű barátokat keresni Ungváron, hogy ne felejtse el a nyelvet?
– Annyira sok a munka és a különböző feladat, hogy erre nem jut idő. Soha nem kerestem barátokat nyelvi jegyek alapján, hiszen a legfontosabbak az érzések amelyek kialakulnak az emberek között és csk utána a nyelv. A férjem ukrán és egyedül kezdte el tanulni a magyar nyelvet, és úgy néz ki, hogy tetszik neki.
– Vannak –e a pszihológiai tevékenységedben magyar nyelvű ügyfeleid?
– Igen. 3 ügyfelem is van, akikkel a kapcsolat csodálatos, olyan érzésem van, mintha családtagok lennének.
– Szerepelt-e a terveid között, hogy elutazz Magyarországra tanulás céljából?
– Egyetemi éveim alatt volt ilyen lehetőség, de ekkor szerelmes voltam és a szerelmet választottam.
– Mennyire fontos számodra a nemzetiség és a nyelv? Mennyire fontos ez a jelenlegi modern világban?
– Érezni, hogy tartozunk valamelyik nemzethez, tisztelni a szokásokat, kultúrát és az államot – fontos. Az ember, amelyik nem tudja meghatározni hovatartozását mindig is egyedül fogja érezni magát.
– Érzed –e ezt, hogy az ukrán nyelv segített neked abban, hogy azzá válj aki vagy most?
– Igen, egyértelműen. Egyetlen másik országban sem lettem volna azzá, aki most vagyok. Ukrajna az az ország, ahol szeretnék élni és dolgozni. Ugyanakkor tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy dolgozni kell azon, amit a szovjet kollektív tudat hagyott a fejekben.
– Renáta, mesélj a családodról. Milyen nyelven beszéltek a szüleid, nagyszüleid?
– Magyar nyelvű családban születtem Técsőn. A városukban vannak olyan fogalmak, mint „felső” és „alsó” rész. A felső részben éltek a magyarok. Édesapám gyökerei magyarok mindkét oldalról, míg édesanyámé csupán az egyik oldalból. Édesapám viski, édesanyám pedig técsői. A magyar tehát az anyanyelvem.
– Gyerekkorod óta, hogyan oszlott meg az életedben az ukrán és a magyar nyelv?
– Ukrán nyelvű óvodába jártam, és kezdetben semmit nem értettem, de voltak dadusok akik beszéltek magyarul és ez megmentett. Az iskolában sem volt könnyű. Még az egyetemen is összekeverdtem a nemeket, mivel a magyar nyelvben csak semleges nem van.
– Miért választották a szüleid az ukrán nyelvű tanintézményeket?
– Azért, mert értették, hogy Ukrajnában élünk és itt szeretném megvalósítani önmagamat. Édesapámank sokszor volt leheősége, hogy Magyarországra költözzön, de ezt nem tette meg. Ezért a testvéremmel ukrán tanintézményekben tanultunk.
– Mesélj ungvári tanulmányaidról. Milyen végzettséged van?
– Történelem szakon tanultam, politológia irányzaton. A negyedik évfolyamon egyesítettek bennünket a szociális munkával a jogi karon pedig a tarsadalomtudományokkal. A jogi karon szereztem diplomát. Jelenleg mester képzésben részesülök pszihológia szakon. A kijevi pszihoanalitikai főiskolát is elvégeztem.
– Milyen nyelven gondolkodsz?
– Az egyetem második évfolyamán kezdtem el ukránul gondolkodni. Ez a könyvtárnak, könyveknek, a szakkifejezéseknek köszönhető.
– Mi volt számodra a legnehezebb az ukrán nyelv tanulásában?
– A legnehezebb a nemek elsajátítása volt, ugyanis a magyar nyelvben ilyen nincs. Nehéz volt továbbá megbarátkozni a végződésekkel, amelyek ezekben a nyelvekben máshogyan formálódnak.
Csodálatos dolog, hogy vitatkozni csak magyar nyelven tudtam, ukránul nem. Most viszont, ha a fiammal magyarul beszélgetünk és szeretnék neki valamit szigorúbban mondani, ukrán nyelvre térek át, mivel már magyarul nem tudok vitatkozni.
– Milyen módszer segítségével tanultad az ukrán nyelvet?
– Intuitívan. Már óvodás éveim végéhez közeledve többé-kevésbé beszéltem ukrán nyelven. Ezek után a szüleim egyszerre két nyelven kezdtek el velem beszélni. De akcentusom volt még az egyetem elvégzése illetve a házasságkötés után is. Amikor ukránul kezdtem beszélgetni, megkérdezték nem vagyok – e véletelenül magyar. A sok olvasásnak és a beszélgetésnek köszönhetően az akcentus eltűnt. Szerintem már legalább 10 éve akcentus nélkül beszélgetek.
***
Az államnyelv tanulása a nemzeti kissebségek számára eléggé összetett folyamat. Izaj Renáta azonban el tudta sajatítani az ukrán nyelvet önnallóan, amit nagyban elősegített a nyelvi közeg.
„Ungvár, Mukács, Técső, Huszt magyar nyelvű iskoláiban tanuló gyerekeknek kevesebb problémájuk van az ukrán nyelv taulásával. Hallják ezt a nyelvet, vagy a családban vagy valahol a városban estleg barátoktól. ” – véli Sztella Keszler az Ungvári 10.számú Dayka Gábor Középiskola tanára.
Napjainkban a kárpátalajai tanároknak van lehetőségük új módszerek elsajatításásra, amelyek elősegítik a magyarajkú gyerekek integrálását az ukrán nyelvi közegbe illetve iskolarendszerbe.
„Amikor elsőször vettem részt azon a Nyári Akadémián, amelyet olyan ukrán nyelv tanároknak szerveztek, akik nemzeti kisebbségi iskolákban oktatják az államnyelvet a „Tanuljunk együtt” proekt keretében, úgy ereztem magam, mintha fejre állítottak volna. 180 fokos fordulatot kell venni és teljesen máshogy hozzá állni az ukrán nyelv oktatásához. Stratégiákról beszélnek nekünk, hiszen módszertant, amelyik stratégiákon alapszik egyetemi tanulmányaink alatt nem oktattak számunkra. A „tanuld meg a szabályt és írd be” módszer a mostani gyerekeknél már nem működik. A proektnek köszönhetően, olyan módszerekkel ismerkedtem meg, amelyek segítenek a gyerekeket motiválni, a tananyagot érthető módon átadni, valamint ellenőrizni a kapott tudást. ” – tette hozzá Sztella Keszler.
Az interaktív módszerek bevezetésének folyamata az iskolákban, elősegíti a tanulók aktív bevonását a tanulási folyamatba. Hiszen az információ sikeres elsajátításának egyik fontos alapeleme a csoportos munka; vidám és érdekes foglalkozások; szép, új tankönyvek; sok szövegkörnyezet és kép.
Ez az anyag az Európai Únió illetve Finnország Külügyminisztériumának anyagi támogatásával készült el. A cikk tartalma csakis a kiadó felelőssége és nem feltétlenül tükrözi az Európai Únió, illetve Finnország Külügyminisztériumának nézeteit.
Росана Тужанська, Varosh
Фото: Карл Смутко
