СПЕЦПРОЕКТ

Szeparatizmus, Európa és csempészet: 3 Kárpátaljáról szóló mítosz, amelyeket könnyű elhinni és nehéz megcáfolni

Megpróbáltuk, és ez lett belőle

ukencsro

Az elmúlt néhány évben Ukrajna legnyugatibb régiója gyakran szerepel az ukrán és a világmédia legfrissebb híreiben. Ezek azonban nem mindig voltak pozitív megemlítések. Legyünk őszinték, a legtöbb esetben riasztó anyagok voltak ezek, elsősorban csempészet vagy szeparatizmus kapcsán. De nem csak.

A Kárpátaljáról szóló objektív ismeretek hiánya, a régióval kapcsolatos kutatások, a fővárostól való földrajzi távolság, a torz információk és sok más tényező számos mítosz megjelenéséhez vezetett ezen a területen. Sőt, mind a háztartásban, mind a szakértői és az állami szinten.

Mi a szerkesztőségben úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk megcáfolni a Kárpátaljáról szóló 3 legnépszerűbb mítoszt, amelyekkel az utóbbi években meg kellett küzdenünk. Biztosak vagyunk benne, hogy önnek is.

Mítosz №1. Kárpátalja szinte az Európai Unió

Tekintettel Ukrajna legnyugatibb régiójának földrajzi elhelyezkedésére, a határok jelenlétére 4 EU- és NATO-országgal (északtól délig – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia), valamint e terület történelmének az európai monarchiák és köztársaságok részeként, Kárpátalja a régió természetesen a leginkább európai integrációjú régió feltételes babérjait követelhette.

Ezt a véleményt megerősíti a kárpátaljaiak élete, akik rendszeresen üzleti, munkahelyi vagy szabadidős céllal utaznak az EU-ba, vannak, akik rokonokhoz vagy ismerősökhöz látogatnak vacsorázni stb.

De az Európai Unió nem csupán közös történelem vagy szokások, földrajzi jellemző vagy kényelem. Ezek elsősorban az élet minden területén magas európai normák és gyakorlatok. Ebben az értelemben a kárpátaljai régió sajnos nemcsak jelentősen elmarad a szomszédos régióktól, mint például Szlovákia Kassa és Eperjes régiói, vagy a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg régió, de veszít az európai integráció legfontosabb mutatóitól a Ukrajna.

Így az “Új Európa” mérvadó központ “Ukrajna európai térképe” elnevezésű legújabb kutatása szerint a kárpátaljai régió csak a 8. lépcsőn áll 24 régió + Kijev között. És engedve nemcsak a rangsorban vezető szomszédos Lviv és Ivano-Frankivsk régióknak, hanem Sumy, Vinnytsia, Odessa, Volyn és Chernivtsi régióknak is.

Neweurope Screen Shot 2019 11 13 At 11.45.42 Am
Neweurope Screen Shot 2019 11 13 At 11.45.46 Am

Ez a rangsor 8 terület 34 mutatóján alapult, például gazdasági integráció, infrastruktúra, helyi demokrácia és elszámoltathatóság, oktatási, tudományos és kulturális integráció, energia- és környezetpolitika, nemek közötti egyenlőség, az európai integráció kommunikációja és szélesebb körű partnerség.

A Kárpátaljaiak, különösen a helyi tisztviselők szeretik hangsúlyozni, hogy a Kárpátok ezen oldalán Ukrajnában – már Európa van. De ha jobban megnézzük a régió helyzetét, Kárpátaljának sok területen még mindig sokat kell dolgoznia régióként, hogy ne csak valóban közelebb kerüljön az EU-hoz, de legalább felzárkózzon Ukrajna más régióihoz. És ez elsősorban egy kérdés és kihívás a helyi hatóságok és az elit, a szakértők, a közszereplők és a média számára.

Ez a mítosz árt a régiónak, mert amikor Kárpátalja a hatóságokhoz, különösen a központi hatósághoz fordul, a légi közlekedés hiánya vagy legalább egy Intercity vonat bármely irányban való hiánya miatt gyakran hallják azt a választ, hogy Ön már igy is Európában van, ezért egy bűn panaszkodni.

Mítosz №2. Kárpátalja a csempészet és csempészek országa

Természetesen, amikor a régiónak közvetlen államhatárai vannak 4 fejlettebb gazdaságú országgal, akkor ilyen körülmények között a csempészetnek nem csak léteznie kell, hanem üzleti modellként is működik, jól fejlett infrastruktúrával. Valaki árut gyárt vagy hoz, valaki mindkét oldalon tárolja, valaki csomagol / elrejt / újracsomagol / válogat, valaki cipel vagy visz, valaki “tetőzik” stb. Ez az infrastruktúra nagyszámú jól fizetett “pozíciót” foglal magába, mert a határ túloldalán bármi azonnal kétszer drágább lesz, valami háromszoros vagy akár több is.

Ebben az egész csempészhierarchiában azonban a helyi Kárpátaljaiak, valamint például Lviv vagy Bukovyna lakói foglalják el a legalacsonyabb szinteket, és ennek megfelelően az embercsempészésből származó fő nyereség a főváros kormányhivatalaiba kerül, ahol valójában “fedezik” a – belföldi csempészetet a “zöldben”( Állami határral ellenőrző pontok nélkül, főleg erdős vagy hegyvidéki terepen, bár nem feltétlenül – a szerk.), “ipari”, amely teherautóval halad. Ivan Miklos, a szlovák volt pénzügyminiszter, a Minisztertanács stratégiai tanácsadói csoportjának vezetője elmondta ezt a Varosh Talks megbeszélésén: egy összegért, és néhány tíz méterben ugyanaz a teherautó szállítja a dokumentumokat Ukrajnába vagy ugyanazokra az árukra sokkal kisebb összegért, vagy általában a dokumentumok szerint más árukért.

Ilyen “belföldi” és “ipari” csempészet az egész világon létezik, és ez még Kárpátalján sem Ukrajna kontextusában egyedülálló jellemző. De ez nem a legfontosabb ellenérvünk azzal az elképzeléssel szemben, miszerint Kárpátalja a kizárólag csempészet és csempészek országa, amelynek az elmúlt 5 évben nem egyszer hangot adott néhány politikus és a média.

Created By Dji Camera

Завод Jabil під Ужгородом з висоти пташиного польоту

Ellenargumentumunk a következő: Ukrajna legnyugatibb régiójában a csempészáramlások mellett nagyszámú csúcstechnológiájú, külföldi befektetéssel rendelkező vállalat gyárt Nespresso kávéfőzőket, Starbucks kávézóknak IKEA  bútorokat, NHL botokat és a világon az összes síléc ötöd részét . A “BMW”, “Audi”, “Porsche”, “Mercedes” alkatrészeit, Skoda autókat  szerelnek össze, és ez jelenleg Ukrajna egyetlen működő autógyára az “Eurocar”.

A világon sehol a világ vezető szerződéses elektronikai gyártói üzemei, és ugyanakkor a versenytársak, mint a Flex és a Jabil, nem találhatók olyan közel, mint Kárpátalján – csupán 40 km. Ehhez a céglistához adja még a “Fischer”-t, “Yazaki Ukraine”-t és még sok mást. Bár minden feltétel és előfeltétel fennáll ahhoz, hogy az ilyen produkciók Kárpátalján az egész klaszterek kialakulása következtében jobban váljanak, amikor egy vagy több nagyvállalat munkája ösztönzi más gyártók megjelenését, amelyek összetevőkben,  kielégítik e vállalkozások igényeit nyersanyagokkal és szolgáltatásokkal.

Minderről már írtunk történelmünk során, a kárpátaljai befektetési csodáról, amiről kevesen tudnak.

Mítosz №3. A szeparatizmus gondolatai népszerűek Kárpátalján, és mindenkinek van második útlevele

Ez a mítosz számos sztereotípián és manipuláción alapszik, mondván, hogy Kárpátalja történelmileg soha nem volt Ukrajna része, és egy 1991-es helyi népszavazáson, amelyet egyidejűleg tartottak az ukrán múlttal, Kárpátalja megszavazta, hogy a régió önálló státuszt kapjon. (78% – igen). Ennek a népszavazásnak azonban nem volt jogi ereje. De ehhez tegye hozzá azt a nagyszámú, kifejezetten hamisítványt, amely az elmúlt 5 évben megjelent a médiában a Krím-felvétel és a donbasi háború hátterében, hogy Kárpátalja vagy éppen autonómiát, vagy ruszin autonómiát követel Kijevtől, vagy Magyar autonómia, vagy ruszin-magyar autonómia, sőt néha szétválást. Furcsa véletlenül mindezeket a hamisítványokat az orosz állami média terjesztette az elmúlt 5 évben.

Ugyanakkor a kárpátaljai szeparatizmus mítoszát megerősítette egy másik kapcsolódó elképzelés, miszerint a legtöbb magyar Kárpátalján élt, és mindannyian rendelkeztek magyar útlevéllel, és csatlakozni akartak Magyarországhoz.

Kétségtelen, hogy ezek a kérdések, csakúgy, mint a szeparatizmus jelensége, különös figyelmet és kutatást igényelnek, de a jelenlegi helyzetben nagyon fontos figyelembe venni azt a tényt, hogy az elmúlt évek összes szociológiai tanulmánya megerősíti a szeparatizmus támogatásának csekély szintjét a Kárpátalja.

Így a Dzerkalo Tyzhnia által kiadott Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet adatai szerint 2014 decemberében a kárpátaljaiak 91,5% -a régiója jövőjét egységes centralizált Ukrajna részének tekintette. Abban az időben ez magasabb érték volt, mint a szomszédos Lviv régióban. Bár egy nemrégiben, 2019 áprilisában elvégzett KIIS-felmérés csökkentette a kárpátaljaiak arányát az egységes centralizált Ukrajna mellett 26% -ra, a régió lakosságának fele most a decentralizációt és a helyi hatóságok nagyobb hatásköreit támogatja, nem pedig az autonómiát vagy az elszakadást. az ukrán kormány hivatalos menete. Kárpátaljainak ez év áprilisában csupán 8% -a támogatta Ukrajna föderalizációját, tehát az autonómiát. További 4% – Magyarországhoz való csatlakozásért. Bár az utolsó adat 13-szor magasabb, mint 2014 decemberében volt, figyelembe kell venni, hogy a felmérés statisztikai hibája Kárpátaljára 7,2%, vagyis magasabb, mint maguk az adatok.

Az Ilko Kucheriv Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és az Ukrán Szociológiai Szolgálat által 2018 decemberében Kárpátalján végzett másik felmérés szerint a kárpátaljaiak 81% -a úgy gondolja, hogy Kárpátaljának egységes Ukrajna részének kell lennie, és csak 3% -ának – autonómiának. A szövetség részeként, és 1% – elhagyni Ukrajnát.

 

Dif Screen Shot 2019 11 13 At 11.43.07 Am

Ami az útleveleket és a magyar kisebbséget illeti, a legfrissebb rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint 2015-ben 124 000 ukrán kért magyar állampolgárságot (a magyar média szerint) és 94 000 kapott (a magyar nemzeti külügyminiszter szerint). Potáp Árpád magyar kormánya – a szerk.). Ezek az adatok a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség hozzávetőleges számát is tükrözik: a 2001-es népszámlálás szerint csaknem 152 000 magyar élt a régióban. Ugyanakkor a magyar elemző intézmények által a szomszédos állam Tudományos Akadémiájának részvételével készített Summa-2017 tanulmány szerint a hivatalos népszámlálás utáni években mintegy 30 000 magyar nép hagyta el Kárpátalját, és olyan városok, mint Beregszász és Ungvár veszített magyar közösségük akár 20% -át is, ami nagyon sajnálatos.


Ezek és más kárpátaljai mítoszok tulajdonképpen ártanak a régiónak, hátráltatják fejlődését és kívülről torzítják a felfogást. Ezért próbáltuk egyensúlyba hozni őket, ha nem is cáfolni.

Ugyanakkor arra biztatjuk olvasóinkat, hogy meséljenek a Kárpátaljáról szóló pozitív és negatív mítoszokról és sztereotípiákról, amelyekkel Ön találkozott.


Ezt az anyagot a Közép-európai Stratégiai Intézet bocsátotta rendelkezésre az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) támogatásával. A termék tartalma kizárólag a Közép-európai Stratégiai Intézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az USAID vagy az Egyesült Államok kormányának véleményét. A termék egyetlen része sem reprodukálható vagy továbbítható semmilyen formában vagy bármilyen módon, elektronikus, elektronikus, fénymásolási vagy egyéb módon, az eredeti forrás megfelelő hivatkozása nélkül.

1559804758 660x255

Текст: Росана та Дмитро Тужанські

ukencsro

0 #